Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Koppány György: TÍZNAPOS CSAPADÉK-ELŐREJELZÉSI MÓDSZER A MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐTERÜLETEKRE

Tíznapos csapadék-előrejelzési módszer 227 A nyomás anomáliák kiszámításához szükség van az 5 pont normális, azaz sokévi átlagos nyomásadataira. A 30 éves normáladatokat (CLINO) a következő szinoptikus állomásokról vettük: 1. Erfurt (10 554) 51 N, 11 E; 2. Kiev (33 345) 50 N, 30 E; 3. Istanbul (17 062) 41 N, 29 E; 4. Cagliari (16 560) 39 N, 9 E; 5. Beograd (13 275) 45 N, 20 E. Az (1 ) prediktor alkalmazásakor azt várjuk, hogy negatív nyomásanomáliák esetén többnyire „sok" pozitív nyomásanomáliák esetén többnyire „kevés" csapadék hulljon. A nyomás változásának meghatározásakor is 3 napos időbeli átlagokat számolunk az adatok simítása érdekében. A változást a legutolsó dekád utolsó 3 napjáról a következő dekád első 3 napjára számítjuk, ismét feltételezve, hogy a következő 3 napra előrejelzett nyomásadatok rendelkezésünkre állnak. Az 5 pontra és 3-1-3 napra átlagolt nyomásváltozás a nagytérségű és tartós átalakulásokat jelzi csupán a nagyfokú simítás miatt. A (2) prediktor alkalmazásakor azt várjuk, hogy a nyomás átlagos süllyedésekor többnyire „sok", a nyomás emelkedésekor „kevés" csapadék hulljon. A Laplace-operátor alkalmazása általánosan elterjedt a meteorológiában. Segítségével számszerűen kifejezhető a bárikus mező egyik fontos szerkezeti tulajdonsága : v 2p > 0 esetén ciklonális, v 2p<0 esetén anticiklonális szerkezetről beszélünk. Az előbbi esetben általában felszálló, az utóbbi esetben leszálló légmozgás jellemző a vizsgált terület belsejében. Vizsgálatunkban a Laplace-operátor a dekád első 3 napjára átlagolt nyomásadatokból számítottuk. A (3) prediktor elegendően nagy pozitív értéke esetén többnyire „sok", eleaendően nagy negatív értéke esetén „kevés" csapadékra számíthatunk. A geosztrofikus szélkomponensek meghatározásakor, az előbbiekhez hasonlóan a szóban forgó dekád első 3 napjára átlagolt nyomásadatokat használtuk. A rácspontok nagy távolsága (1100—1700 km) és a 3 napos átlagolás miatt a számított geosztrófikus szélkomponensek nem szükségképpen felelnek meg a vizsgált terület egy-egy pontjában valamely időpillanatban mért valóságos széladatoknak. Az időben átlagolt és nagy területre számított geosztrófikus szél az uralkodó levegőáthelyeződés irányát és erősségét jellemzi. Azt várjuk a (4—5) paraméter használatától, hogy az uralkodó szélirány (és sebesség), valamint a csapadékindex között prognosztikailag hasznosítható kapcsolat van. A felsorolt prediktorok használhatóságát az 1971—76 közötti 6 év adatain vizsgáltuk meg. A 6 évből összesen 216 dekád képezte ily módon az ún. bázisanyagot. A prediktorok és a csapadékindexek közötti lineáris korreláció nem haladta meg a 0,3 — 0,4 értéket. Ez arra figyelmeztet, hogy erőltetett dolog volna az egyes prediktorokból a csapadékindex mennyiségére következtetni. A továbbiakban éppen ezért áttérünk a csapadék 3 kategóriájának használatára. A kategóriák „kevés", „mérsékelt" és „sok" definícióját az előzőkben már megadtuk. 5*