Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Koppány György: TÍZNAPOS CSAPADÉK-ELŐREJELZÉSI MÓDSZER A MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐTERÜLETEKRE

228 Koppány György Mindenekelőtt megvizsgáltuk, hogy a (4—5) alapján meghatározott uralkodó szélirány és csapadékosság között van-e prognosztikáikig hasznosítható kapcsolat? A szeptembertől áprilisig tartó időszakban az összefüggés elég határozottnak mu­tatkozott, a nyári hónapokban azonban — úgy tűnik a konvektív esők miatt — az uralkodó levegőátvitel nem játszik fontos szerepet a csapadék képződésében. A 4. ábrán a három csapadékkategória (K, M és S) relatív gyakoriságát adjuk meg az uralkodó szélirány függvényében. Fel­tűnő, hogy a „sok" csapadék legnagyobb gyakorisággal a SSW és SW, valamint a WSW szélirányoknál fordul elő, míg „kevés" csapadék a NE, ENE, ESE szél­irányoknál a leggyakoribb. Különválasz­tottuk a 2 m/s-ot meg nem haladó szél­sebességeket. Ezekben az esetekben a 3 csapadékkategória közel azonos gyakori­sággal fordul elő. A statisztikai eredményeket szem­léletessé tételére, néhány konkrét ese­tet mutatunk be az uralkodó szélirány és a csapadékosság kapcsolatáról. A ő. ábra a SW-áramlás, ciklonális görbü­let, negatív nyomásanomália és a „sok" csapadék tipikus esetét mutat­ja be. Az 1976. december 1 — 3. közötti 3 nap átlagos nyomásadatai szerint az uralkodó levegőátvitel SW-irány­ból, a Földközi-tenger felől szállított nagy nedvességtartalmú levegőt a Duna vízgyűjtőjébe. A csapadékindex december első dekádjában 21 volt. A 6. ábrán az uralkodó szélirány WSW. Noha ciklonális görbület (po­zitív Laplace-operátor) nincs, a nagy nedvességszállítás miatt mégis „sok" csapadék hullott. A 7. és 8. ábrán közös vonás a SE szélirány, mégis az előbbi esetben „sok", a másik esetben „kevés" csapadék hullott. A szélirány és a csapadék kapcsolatát bemutató 4. ábrán jól látható, hogy a SE irány határeset a „sok" és „kevés" csapadék között, mindkettő kb. azonos gyakorisággal fordul elő. A fajlagos nedvesség klimatológiai eloszlása alapján megállapított tény, hogy a téli félévben Közép-Európa számára a legerősebb nedvesség szállítás a Földközi-tenger felől történik, a második helyen azonban a Fekete-tenger áll. A SE-áramlás tehát szállíthat sok nedvességet a Duna vízgyűjtőjébe, és így „sok" csapadék képződ­het. Ez történt a 7. ábrán bemutatott esetben, amikor az izobárok mérsékelt ciklonális görbületet mutattak. Ezzel szemben a 8. ábrán az izobárok görbülete határozottan anticiklonális (negatív Laplace-operátor), ezért „kevés" csapadék hullott. A 9. ábra NW iránvítottságú helyzetet mutat be, amikor az izobárok görbü­lete a Duna vízgyűjtője fölött határozottan anticiklonális, a nyomásanomália pozitív, a csapadék kategória „kevés". Végül a 10. ábrán olyan nyomásképet láthatunk, amelynek alapján vala­mennyi prediktor száraz időre utal: a nyomásanomália pozitív (magasnyomás), az izobárok görbülete anticiklonális, az átlagos levegőátvitel iránya NE. A konti­nens belseje felől, különösen a téli félévben, száraz levegő szállítódik, ami nem kedvez a csapadék képződésnek. A csapadékindex 7 volt. 15 En -139 — 100% 80% - soy. Щ-10% ?0% I: NNE ENE SE SSW WSW NW NE ESE SSE SW HMV NNW 7 m/s \n.mi21 4. ábra. A kevés (К), mérsékelt (M) és sok (S) csapadék relatív gyakorisága különböző uralkodó szélirányok, ill. gyen­ge légmozgás esetén Рис. 4. Относительная повторяемость „ низкой " (К), „ умеренной " (М) и „высокой" (S) сумм осадков при различных направле­ниях господствующего ветра и штиле Fig. 4. Relative frequency of little (К), moderate (M) and much (S) precipita­tion for different prevailing wind direc­tions and calm weather Bild 4. Relative Häufigkeit der Nieder­schlagklassen wenig (К), massig (M) und viel (S) bei verschiedenen vorherr­schenden Windrichtungen und bei schwacher Luftbewegung

Next

/
Thumbnails
Contents