Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Koppány György: TÍZNAPOS CSAPADÉK-ELŐREJELZÉSI MÓDSZER A MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐTERÜLETEKRE
228 Koppány György Mindenekelőtt megvizsgáltuk, hogy a (4—5) alapján meghatározott uralkodó szélirány és csapadékosság között van-e prognosztikáikig hasznosítható kapcsolat? A szeptembertől áprilisig tartó időszakban az összefüggés elég határozottnak mutatkozott, a nyári hónapokban azonban — úgy tűnik a konvektív esők miatt — az uralkodó levegőátvitel nem játszik fontos szerepet a csapadék képződésében. A 4. ábrán a három csapadékkategória (K, M és S) relatív gyakoriságát adjuk meg az uralkodó szélirány függvényében. Feltűnő, hogy a „sok" csapadék legnagyobb gyakorisággal a SSW és SW, valamint a WSW szélirányoknál fordul elő, míg „kevés" csapadék a NE, ENE, ESE szélirányoknál a leggyakoribb. Különválasztottuk a 2 m/s-ot meg nem haladó szélsebességeket. Ezekben az esetekben a 3 csapadékkategória közel azonos gyakorisággal fordul elő. A statisztikai eredményeket szemléletessé tételére, néhány konkrét esetet mutatunk be az uralkodó szélirány és a csapadékosság kapcsolatáról. A ő. ábra a SW-áramlás, ciklonális görbület, negatív nyomásanomália és a „sok" csapadék tipikus esetét mutatja be. Az 1976. december 1 — 3. közötti 3 nap átlagos nyomásadatai szerint az uralkodó levegőátvitel SW-irányból, a Földközi-tenger felől szállított nagy nedvességtartalmú levegőt a Duna vízgyűjtőjébe. A csapadékindex december első dekádjában 21 volt. A 6. ábrán az uralkodó szélirány WSW. Noha ciklonális görbület (pozitív Laplace-operátor) nincs, a nagy nedvességszállítás miatt mégis „sok" csapadék hullott. A 7. és 8. ábrán közös vonás a SE szélirány, mégis az előbbi esetben „sok", a másik esetben „kevés" csapadék hullott. A szélirány és a csapadék kapcsolatát bemutató 4. ábrán jól látható, hogy a SE irány határeset a „sok" és „kevés" csapadék között, mindkettő kb. azonos gyakorisággal fordul elő. A fajlagos nedvesség klimatológiai eloszlása alapján megállapított tény, hogy a téli félévben Közép-Európa számára a legerősebb nedvesség szállítás a Földközi-tenger felől történik, a második helyen azonban a Fekete-tenger áll. A SE-áramlás tehát szállíthat sok nedvességet a Duna vízgyűjtőjébe, és így „sok" csapadék képződhet. Ez történt a 7. ábrán bemutatott esetben, amikor az izobárok mérsékelt ciklonális görbületet mutattak. Ezzel szemben a 8. ábrán az izobárok görbülete határozottan anticiklonális (negatív Laplace-operátor), ezért „kevés" csapadék hullott. A 9. ábra NW iránvítottságú helyzetet mutat be, amikor az izobárok görbülete a Duna vízgyűjtője fölött határozottan anticiklonális, a nyomásanomália pozitív, a csapadék kategória „kevés". Végül a 10. ábrán olyan nyomásképet láthatunk, amelynek alapján valamennyi prediktor száraz időre utal: a nyomásanomália pozitív (magasnyomás), az izobárok görbülete anticiklonális, az átlagos levegőátvitel iránya NE. A kontinens belseje felől, különösen a téli félévben, száraz levegő szállítódik, ami nem kedvez a csapadék képződésnek. A csapadékindex 7 volt. 15 En -139 — 100% 80% - soy. Щ-10% ?0% I: NNE ENE SE SSW WSW NW NE ESE SSE SW HMV NNW 7 m/s \n.mi21 4. ábra. A kevés (К), mérsékelt (M) és sok (S) csapadék relatív gyakorisága különböző uralkodó szélirányok, ill. gyenge légmozgás esetén Рис. 4. Относительная повторяемость „ низкой " (К), „ умеренной " (М) и „высокой" (S) сумм осадков при различных направлениях господствующего ветра и штиле Fig. 4. Relative frequency of little (К), moderate (M) and much (S) precipitation for different prevailing wind directions and calm weather Bild 4. Relative Häufigkeit der Niederschlagklassen wenig (К), massig (M) und viel (S) bei verschiedenen vorherrschenden Windrichtungen und bei schwacher Luftbewegung
