Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

Az 1980—81. évi Körös-völgyi árvizek 183 és ellenőrzése tette szükségessé, mivel ezt — közvetlen mérések hiányában — nagyobbrészt a szomszédos folyami szelvények lefolyásának víztömeg-mérlegével lehetett elvégezni, ellenőrizve a topográfiai adatokból szerkesztett tározási görbékkel. Az 1980. évi árvíznél tapasztalt, nagyobbrészt mérésekkel nyomon követett sajátos vízállás-vízhozam összefüggésekből, amelyeket 11 szelvényben határoztak meg, kettőt mutatunk be. A Fekete-Körös remetei szelvényében az 1980. évi árvíz során 49 vízhozammérés történt (II. táblázat). Az árhullám kialakulását megelőzően a folyón kis vízhozam volt (8 m

3/s). Az áradás rendkívüli hevessége a vízhozamok gyors növekedésében is megmutatkozott és ez a vízhozamgörbén igen meredek áradó ágat eredményezett (lá. ábra). A folyó vízhozama 48 óra alatt százszorosára, a vízhozamtetőzést megelőző 24 óra alatt tízszeresére növekedett. A vízhozam leggyorsabb növekedésekor egyetlen óra alatt a növekmény 110 m

3/s volt — még a leghevesebb vízjárásúnak ismert Sebes-Körösön Körösszakálnál sem volt ez több 50 m

3/s-nál. A mért legnagyobb vízhozam (LNQ) 810 m

3/s volt július 24-én 23 órakor 7,50 m-es vízállásnál, szemben az eddig mért 485 m

3/s-os LNQ-val (1974. június 15-én 9.00 m-es vízállásnál) (14. ábra). Ez két tényező szerepével magyarázható. Egyrészről, a Fekete-Körös és a Tőz legnagyobb vízhozamai feltehetőleg egymásra futottak, másrészt pedig a folyó esése (2. ábra) több, mint kétszerese volt az eddigi legnagyobbnak. Az LNQ 67%-os növekedése joggal minősíthető példátlan hidrológiai jelenségnek. A III. táblázat adataiból kitűnik, hogyan változtak a legnagyobb számított vízhozamok a Körösök néhány fontosabb szelvényében a szabályozások kezdetétől 1980—1981-ig (Szlávik 1982). A Bodokij által 1855-ben végzett számítás szerint az LNQ napjainkig általában kétszeresére, a Fekete-Körösön viszont négyszeresére növekedett. A Fekete-Körösön a vízhozam hurokgörbe „tágassága" többszöröse volt az eddig előfordultaknak : a 7,50 m-es vízállásnál az apadó ág vízhozama alig 40% volt az ugyanazon vízállásnál mért áradó ági értéknek (14. ábra). Július 25-én egyetlen nap alatt 56 Mm

3 víz folyt át a remetei szelvényen — a napi közép vízhozam 650 m

3/s volt. A Kettős-Körös békési szelvényében az árvíz idején 50 vízhozammérés volt (lő. ábra). Az áradó ágon és az apadó ág kezdetekor (a töltésszakadásig) itt sajnos nem történt vízhozammérés, ezért a vízhozamgörbének ezt a szakaszát hidraulikai meggondolások alapján szerkesztettük meg. A hagyományos árvízi hurokgörbe apadó ága a töltésszakadás miatt, július 28-án 7 órakor élesen megtört. Az 5. ábrán bemutatott hirtelen esésnövekedés hatására gyors vízhozamnövekedés (?) 1174. ni észleli aradi ig ' j^. 1974. évi észleli Fordított ' AJ . hurokgorbe. "(5) 1074. évi észlelt apadó ág 3) 1910. évi] , 49 mérés [mer! Í-H, a (fonlosabb mérésekkel 23 mirée 14. ábra. A Fekete-Körös árvízi vízhozam-hurokgörbéi a remetei szelvényben Рис. 14. Поводочные петли кривой расходов в своре Ремете Fig. 14. Flood loops on the Fekete-Körös River in the Remete gaging section Fig. 14. Les courbes en boucles des débits de crues au profil de mesure de Remete de la rivière Fekete-Körös