Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

184 Szlávik Lajos következett be. A békési szelvényben kialakult az ún. „fordított" hurokgörbe, amelyet az 1974. évi árvízi szükségtározásnál is megfigyeltünk és mérésekkel igazoltunk (Szlávik 1976). Ezt a remetei és gyulai szelvény példáján be is mutatjuk (14. ill. 22. ábra). (Hasonlót tapasztaltunk a Halaspuszta fölött levő szeghalmi és fokihídi szelvényekben is.) Az apadó ágon a vízhozamok — azonos vízállások mellett — nagyobbak, mint az áradó ágon, egészen augusztus 4-ig, amikor befejeződött a töltésszakadás ideiglenes elzárása és esésnövelő, leszívó hatása megszűnt, helyreállt a folyó vízszállításának természetes egyensúlyi állapota ezen a szakaszon. A második árhullám hurokgörbéje (július 30.—augusztus 3. között) is kimutatható volt. A legnagyobb természetes vízhozam 840 m

3/s volt, ezt az apadó ágon vízhozamcsökkenés követte, majd a szakadás után 855 m

3/s volt a maximum (ezt gyakorlatilag sikerült méréssel meghatározni). Az 1980. évi árvíz lefolyási adatainak ellenőrzését a július 22.—augusztus 31. közötti időszakra a 16. ábrán mutatjuk be. A 11 szelvényre meghatározott lefolyási adatok fizikai ellenőrzése víztömeg-mérlegek útján történt. A többoldalú ellenőrzés eredményei szerint az árvízi hurokgörbékből számított lefolyás pontossága 5%-on belül van. 15. ábra. A Kettős-Körös árvízi vízhozam-hurokgörbéi a békési szelvényben Рис. 15. Поводочные петли кривой расходов в створе Бекеш Fig. 15. Flood loops on the Kettős-Körös River in the Békés gaging section Fig. 15. Les courbes en boucles des débits de crues au profil de mesure de Békés de la rivière Kettős-Körös