Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Bitskey József: HŐERŐMŰVEK HATÁSA A DUNA-VÍZ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE
Hőerőművek hatása a Duna-víz jellemzőire 101 Vízkivételi hely csatorna Melegvíz csatorna ßenta- patak \VK.212S\ A Duna menti hőerőműhöz a vizet egy ún. hidegvíz-csatornán vezetik. A hűtővíz az erőműben, a hőkicserélő kondenzátorokban melegszik fel. A meleg víz egy része egy melegvíz-csatornán, majd rekuperációs erőművön keresztül, másik része kb. 50 m-rel lejjebb, a Bentapatak medrén át jut a Dunába (1. ábra). Megvizsgáltuk az erőmű hűtővizében bekövetkező változásokat, valamint a Duna bakteriológiai állapotát a vízkivétel felett, és a hűtővíz betorkollása alatt. A százhalombattai eredmények adaptálhatósága érdekében elvégeztük a paksi atomerőmű hidegvíz-csatornájával egy magasságban vett vízminták bakteriológiai vizsgálatát is. A helyszíni vizsgálatokat laboratóriumi, hőterheléses kísérletekkel egészítettük ki. Rövid, egyperces hőterheléseket végeztünk. Á gyors, kb. 30 másodperces felmelegedést mechanikus keveréssel biztosítottuk. A bakteriológiai mintákat steril üvegekbe gyűjtöttük, s a feldolgozásig 4 — 6 °C-on tároltuk. A laboratóriumi vizsgálatokat a mintavételről számított 24 órán belül megkezdtük. A feldolgozás során a hőszennyezéskutatásban általában használatos módszereket alkalmaztuk, amelyek különösen rendszertani szempontból meglehetősen nagyvonalúak, azonban az elvégzendő munka mennyisége, a külföldi laboratóriumokhoz hasonlóan, nálunk is behatárolja a lehetőségeket. ten, S3 fkm * Vizkiveteli hely 1. ábra. Duna menti Hőerőmű térsége Рис. 1. Район Придунайской ТЭЦ Fig. 1. Map of the surroundings of the Danube Thermal Power Station Fig. 1. Environnement de la centrale thermique de Danube A bakterioplankton vizsgálata során a táptalajon kitenyészthető baktériumokkal foglalkoztunk. Psychrofil (hidegkedvelő), mezofil és termofil (melegkedvelő) csoportokat vizsgáltunk. A psychrofil baktériumok kitenyésztésére zselatin-, és kazeintartalmú oligokarbofil táptalajokat (Danbner 1972, Oláh—Vásárhelyi 1970) használtunk. A mezofil és a termofil baktériumokat húsleves agaron tenyésztettük ki (MSZ 22 901-71). Az adatok kiértékelését egyrészt grafikus úton, másrészt statisztikai módszerek segítségével végeztük. A bakterioplankton struktúra alakulását a Czekanowski (1909) hasonlósági függvény felhasználásával, cluster analízissel vizsgáltuk, mely során adatainkat hasonlósági csoportokba rendeztük. Az egyes mintavételi helyek között egy-egy baktériumcsoport esetében kimutatható különbségek minősítésénél a Welch-próbát (Vincze 1975) alkalmaztuk. 2. Az eredmények és értékelésük 2.1. A fizikai mérések eredményeinek értékelése Az 1977—78-as, majd az 1980-as kutatási időszakban a kutatási programok tervezésénél, valamint a kémiai és biológiai eredmények értékelésénél az alább felsorolt fizikai paraméterekre támaszkodhattunk:
