Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Bitskey József: HŐERŐMŰVEK HATÁSA A DUNA-VÍZ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE
102 Bitskey József I II . táblázat A Duna-víz és a hűtővíz fizikai jellemzői Mintavételi időpont tt tkO ta Vkl V ka VD Nö [MW] к [%] Mintavételi időpont [°C] [m 3/s] Nö [MW] к [%] 1977. 05. 25. 16,5 15,7 25,6 17,0 33,3 3060 1701 1,6 1977. 06. 08. 16,9 17,1 24,2 5,7 38,8 2080 1585 2,1 1977. 07. 06. 21,0 20,2 24,8 10,6 38,0 2290 1311 2,1 1977. 08. 03. 17,7 18,0 24,6 11,3 47,5 1900 2061 3,1 1977. 08. 31. 18,2 17,6 24,6 22,7 47,5 2760 2139 2,5 1977. 09. 28. 11,8 12,1 22,0 22,7 38,0 1620 2644 3,7 1977. 11. 02. 11,5 11,4 24,2 23,6 47,5 1050 3036 6,8 1977. 11. 23. 5,2 6,0 16,8 13,5 38,0 1770 2339 2,5 1977. 12. 14. 1,0 4,5 17,3 17,5 38,0 1380 2606 3,5 1978. 01. 18. 1,0 4,9 16,0 17,5 32,9 1410 2429 3,1 1978. 02. 15. 2,0 5,8 17,2 18,0 34,4 1300 2529 3,5 1978. 03. 15. 6,4 8,1 16,6 11,3 47,5 2630 2367 2,0 1978. 04. 12. 10,3 11,3 19,0 11,3 38,0 2350 2181 1,8 1978. 09. 19. 15,6 16,0 — 22,7 38,0 2320 2329 2,6 ti — vízhőmérséklet az 1622 í'km-nél Í2 — DH—1-ből származó víz hőmérséklete a erőmű után tko — az erőműbe jutó víz hőmérséklete V k l — Dil—1 hűtővíz-felhasználás Vk2 — DH—2 hűtővíz-felhasználás VD — a Duna vízhozama Nö — a hűtővíznek átadott teljesítmény К — a folyó-igénybcvételi tényező — vízhozam- és vízhőmérsékleti adatok, - a Duna menti hőerőmű működésére jellemző, és így a Dunában keletkező hőcsóva vízminőségét befolyásoló fizikai jellemzők. A Dunában mért vízhozam- és vízhőmérsékleti értékek a természetes szezonális ingadozást mutatják (I. táblázat). A Duna menti hőerőmű két — teljesítményben eltérő — hűtővízellátás és kibocsátás szempontjából elkülönített egységből áll (DH-1, ill. DH-2). Az I. táblázat adataiból kitűnik, bogy a DH-1 üzemegység hűtővíz felhasználása erősen ingadozott, míg a DH-2 aránylag egyenletesen üzemelt. A téli időszakban rendszeresen visszaforgatták a már felhasznált hűtővíz egy részét, amivel biztosították, hogy a kondenzátorokba belépő víz hőmérséklete nem süllyedt 4,5 °C alá. A felmelegedett hűtővíz hőmérséklete a vizsgálat idején sohasem érte el a 30 °C-ot. A hőmérséklet-emelkedés (At) 6—13 °C között ingadozott. A hőtermelés szempontjából mérvadó „folyó-igény bevételi tényező" (K%) azt jelzi, hogy a folyóvíz hány %-át használták fel. A Duna esetében ez 1,1—6,8%, nem éri el a nemzetközi tapasztalatok szerinti kritikus 10%-ot, amely fölött már számolni kell a hőterhelésnek a befogadóra gyakorolt hatásával (IAEA 1974). A hűtővíznek átadott teljesítmény pedig 1300-3000 MW között változott. Az 1977-78-as vizsgálatok
