Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Szilágyi Ferenc-Tóth László-Hoffmann István: A felkeveredés hatása a Balaton vizének néhány formált komponensére

A FELKEVEREDÉS HATÁSA A BALATON VIZÉNEK NÉHÁNY FORMÁLT KOMPONENSÉRE SZILÁGYI FERENC

1-TÓTH LÁSZLÓ

2-DR. HOFFMANN ISTVÁN

3 A Balatonhoz hasonló sekély tavakban a szél keltette felkeveredés jelentős hatást gyakorol a víz minőségére. A vízmozgás nagy mennyiségű üledéket kever fel a tó fenekéről, amivel sok növényi tápanyag is felkerülhet a víztömegbe (Somlyódy 1979). A kiülepedett algák is visszajuthatnak a fotoszintézishez szükséges fény rétegébe (Felföldi/ 1963). A felkevert üledék árnyékoló hatásával csökkenti a fotoszintézis-aktív vízréteg vastagságát. Azokban a tavakban, amelyekben a víz-üledék határfelület aránya nagy a víztömeghez képest, nem elhanyagolhatóak a határfelületen végbemenő fizikai és kémiai folyamatok sem. A Balaton üledékében a pórusvíz kémiai összetétele nagy mértékben különbözik a víztömeg kémiai összetételétől (Tóth-0láh-0. Tóth 1975, Oláh-O. Tóth — Tóth 1977, Literálhy—Gerencsér—Kovács—László 1979). A pórusvíz és a víztömeg között szélcsendes időben lejátszódó anyagkicserélődési folyamatokat a szél keltette felkeveredés nagyon felgyorsítja. Sekély tóban csak ritkán alakulhat ki kémiai rétegződés. Az ilyen jellegű tavak a mély tavaknál és tengereknél sokkal nagyobb mértékben és sokkal gyorsabban változnak kémiai összetételükben, de ez a változás az egész víztömeget egyaránt érinti. A sekély tavakban jelentős üledékvíz kölcsönhatás az oka annak, hogy a mély tavakra kidolgozott összefüggések többsége sekély tavak esetében nem válik be. Meg kell tehát ismerni a felkeveredés hatását e tavak vizének minőségét meghatározó komponensekre. Somlyódy (1979) munkája alapján a Balaton szemesi medencéjében az alacsonyabb szélsebességek tartományában a széladatokból lehetséges a víztömeg lebegőanyag koncentrációja időbeli változásának leírása. Mivel a szél hatását legjobban a lebegőanyag tükrözi, célszerűnek tűnik a lebegőanyaggal korrelációba hozni a többi vízminőségi jellemzőt. Somlyódy szerint a szél és a lebegőanyag kapcsolata nem egyváltozós és nem feltétlenül lineáris. A linearitás a lebegőanyag és egyes vízminőségi jellemzők között azonban feltételezhető. Jelenlegi ismereteink alapján feltételezzük, hogy a Balaton eutrofizálódásában jelentős szerepe van a foszfornak. A VITUKI-ban a tó foszforforgalmának tanulmányozása több mint egy évtizede folyik. 1968 óta vannak eredmények a Balaton vizében levő foszforformák mennyiségi viszonyairól (Tóth 1972). Az összes foszfor frakciókra bontását — felismerve az egyes frakciók nagy információ értékét — az évek során finomítottuk. Módszertani szempontból fontos lépés volt a formált szervetlen foszfor meghatározási módszer kidolgozása, mert ezzel lehetővé vált a 1 Szilágyi Ferenc oki. biológus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. 2 Tóth Ijászló oki. mg. mérnök, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos főmunkatársa. 8 Dr. Hoffmann István oki. vegyészmérnök, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.