Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Németh Miklós: A vízkészlet-gazdálkodási helyzet jellemzése a vízmérlegegyenleg eloszlási alakzatával

A vízkészlet-gazdálkodási helyzet jellemzése 421 mutató alapján bebizonyosodott, liogy nem számolhatunk a készlet és az igény független voltával. Az ábra is azt mutatja, hogy készlettartományonként más és más az igények gyakorisága. 4. 1. Adatelőkészítés A gyakorisági ábrákat lásd az 5. ábrán. 4. 2. A lehetséges készlet-igény együttjárások valószínűségének meghatározása M i,i = 5,5-3,0 = 2,5; Mi, 2 = 5,5 — 3,5 = 2,0 ; M

2,1 = 5,0-3,0 = 2,0; Pmi, 1 = 0,10-0,50 = 0,05 Pmi, 2 = 0,10-0,50 = 0,05 Риг, i = 0,20-0,25 = 0,05 M

6.6 = 3,0 - 5,5 = Л/в, ? = 3,0 - fi,

О г _ 2 -3,0; Рмб, в = 0,10-0,10 = 0,01 Рмв, ? = 0,10-0,10 = 0,01 |Wf. 1326

1 • щ -те i.,, г,'/, 6. ábra. A ,,d" dekád vízmérleg-egyenlegének eloszlása Рис. 6. Распределение водохозяйственных балансов за декаду „d" Fig. в. Distribution of the water balance in the d-th ten-day period Fig. 6. La répartition du bilan des ressources et des demandes en eau de ta décade «d» 2 2 ^мк. i=l,0 »-i i=i 4. 3. A különböző vízmérleg-állapotok bekövetkezési valószínűségének meghatározása AI = 2,5; PJI = 0,05 .'K = 2,0; PA 2 = 0,05 + 0,05 = 0,10 Л

3 = 1,5; РАЗ = 0,10 + 0,06 = 0,16 zl

4 = 1,0; PAÍ = 0,05 + 0,12 = 0,17 A

5 = 0,5; PAS = 0,12 + 0,08 = 0,20 /1в = 0,0; PAS = 0,08 + 0,03 = 0,11 /17 = -0,5; PAÍ = 0,04+0,04 = 0,08 4> = -1,0; PA8 = 0,02 + 0,02 = 0,04 4e = -1,5; РАЯ = 0,01 + 0,04 = 0,05 Aio = -2,0; РАЮ = 0,02 A

N = -2,5; PAU = 0,01 1.2 = -3,0; PA i2 = 0,01 Az előzőekben számított vízmérleggyakoriság alapján számítható, illetve megszerkeszthető a vízmérleg-egyenleg eloszlási alakzata (6. ábra). 5. Összefoglalás A vízmérlegegyenleg — jelen tanulmányban ismertetett mennyiségi oldala — eloszlási alakzatával a vízkészlet-gazdálkodási helyzet pontosabban, árnyaltabban jellemezhető. A vízmérleg ered-