Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Dávid László: A vízgyűjtőfejlesztés folyamatelmélete és alkalmazása a térségi vízgazdálkodásban

A vízgyűjtöfejlesztés folyamatelmélete 397 nem is szükséges a magasabb szintű vízgyűjtőfejlettség, mindaddig, amíg a társadalmi-gazdasági követelményszint nem emelkedik és/vagy a természeti viszonyok kedvezőtlenül nem változnak. Ugyanakkor célszerű elemeznünk az azonos társadalmi-gazdasági jellemzőjű és azonos természeti viszonyokkal rendelkező vízgyűjtőterületeket is. Feltételezhető, hogy ilyen esetben a vízgyűjtőfejlettség különbsége már bizonyos elmaradásra utal. A 3. és 4. ábra alapján például ilyen területnek tekinthetjük a 7., 8. és 9. TVK-t. A 7. és 9. TVK vízgyüjtőfejlettsége alacsonyabb, itt fokozni célszerű a térségi vízgazdálkodást. Ez is indokolja a csongrádi vízlépcső mielőbbi megépítését és a belvízrendszerek, illetve a több célú vízszolgáltató rendszerek fejlesztését e térségben. Kisebb különbséggel, de lényegében hasonló a 4. és 5., ill. a 2. és 3. TVK helyzete. 5. ábra. A vízgyüjtőfejtődés alakulása Magyarországon Рис. 5. Динамика развития водосборов в условиях Венгрии Fig. 5. Variation of river basin development in Hungary Fig. 5. L'évolution du développement des bassins versants en Hongrie Célszerűnek látszik a 2. és 4. TVK gyorsabb ütemű fejlesztése, nehogy a vízgazdálkodás esetleg lassítója legyen a fejlődésnek e térségekben. A térségi vízgazdálkodás adott időpontú struktúrájának elemzése mellett, a vízgyűjtőfejlesztés elemzésének másik fontos összetevője a fejlődés időbeli változásának figyelemmel kísérése. A Vízgazdálkodási Intézet említett vizsgálata e kérdéssel is foglalkozott. Vizsgálta Magyarország egészét tekintve a vízgyűjtőfejlődés alakulását (5. ábra). A vizsgálat idején rendelkezésre álló adatok még nem tették lehetővé a fő vízgyűjtő (Duna, Tisza) vagy a TVK-szintű fejlettség időbeli változásának leírását. Ez a további munka során készíthető el.