Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Dávid László: A vízgyűjtőfejlesztés folyamatelmélete és alkalmazása a térségi vízgazdálkodásban

395 4. ábra. A vízgijüjtőfejlettség főbb összetevői TVK egységek szerint (1975) Рис. 4. Главные компоненты развития водосборов по TBE (1975) Fig. 4. Main components of the level of development by RWMP units (1975) Fig. 4. Les composantes princiales du niveau de développement des bassins versants suivant les unités territoriales (en 1975) ban, illetve csatornázásban részesülő lakosság aránya, egy lakosra jutó közműves vízszolgáltatás, közcsatornák elvezetett összes szennyvíz aránya, ipartelepek vízhasználata, tisztított ipari szennyvíz aránya az összes ipari szennyvízhez, az öntözött terület aránya, ármentesített terület aránya, ármentesített lakónépesség aránya, fajlagos belvízlevezetés, rendezett kisvízfolyások aránya az összesből, 1000 lakosra jutó üdülési vízpart hossza, 1000 lakosra jutó termálfürdő-férőhely. A vízgyűjtő fejlettsége a három mutatócsoport pontértékeinek (VF

t, VF„ és VF,,,) összegezésével VF=VF

l + VF

n + VF

m (15) határozható meg, amelynek felső határa (100%-os szint), L = 55-re és a (12) összefüggésre tekintettel, 5500 pont. Az egyes mutatók fejlődésének határaihoz az 1930. körüli tényhelyzetet, mint bázisállapotot és egy ma elképzelhető legfejlettebb állapotot vettek alapul. Ez utóbbihoz, mint legkorábbi várható bekövetkezés 2020— 2030 tájéka jelölhető meg. így e határok között jellemezhető a vízgyűjtőfejlettség. A kidolgozott rendszer segítségével a középtávú tervidőszakok legutóbbi fordulójára, 1975-re határoztuk meg a vízgyűjtőfejlettséget az ország 13 TVK egységére. A vízgyűjtők fejlettségüknek megfelelően jelölt helyszínrajzát a 3. ábra, míg a fejlettségnek a három mutatócsoport szerinti összetételét a 4. ábra szemlélteti. 4»