Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az öntözés szerepe a magyar mezőgazdaságban

Az öntözés a magyar mezőgazdaságban 369 — Az öntözés üzemirányítását — a determinisztikus öntözési naptár helyett — a növényállomány állapotának folyamatos megfigyelésére kell alapítanunk. Ennek érdekében a talajnedvesség rendszeres észlelése és a tenzió alakulására alapozott döntéssel történő szabályozás általános elterjesztése javasolható. A várható csapadék figyelembevételének lehetőségét a mennyiségi csapadék-előrejelzés megbízhatóságának növelésével kell segítenünk. — A gazdaságos megoldások kialakítása a vízrendezés és az öntözés egységes rendszerben történő megvalósítását teszi szükségessé. így költséges létesítmények és berendezések kettős célú hasznosítása oldható meg, segítve mindkét feladat gazdaságosabb megoldását (szivattyútelep, tározó, főcsatorna). — Mind az öntözés, mind a vízrendezés hatékonysága korlátozott kiterjedésű egységek létrehozását kívánja meg. A terület felső határa a topográfiai adottságoktól függően 3—10 ezer ha-ban jelölhető meg. — A lehullott csapadék minél nagyobb arányú helyszínen tartását szolgáló eszköz az Alföldön az emelt szintű síkvidéki tározó lehet. A talajban történő tározást csak olyan mértékig engedhetjük meg, hogy az a talajvíz és a talajnedvesség vízháztartását károsan ne befolyásolja, a másodlagos láposodás és szikesedés veszélye elkerülhető legyen. — A vízrendezéssel közösen kialakítható és használható szivattyútelep a kisnyomású rendszerek alkalmazását jelöli a fejlesztés egy ígéretes irányaként. Meggyőződésünk, hogy a vázolt szemlélet általános elfogadását követően rövidesen megtalálhatjuk azokat a természeti adottságainknak legjobban megfelelő öntözési módszereket, amelyek biztosítják a szükséges gazdasági hatékonyságot és lehetővé teszik majd, hogy az öntözés a mezőgazdaságban betöltött szerepének megfelelően fejlődjék az elkövetkezendő évtizedekben. IRODALOM Dávid /.. : A vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése öntözőrendszerek vízigény-eloszlásának figyelembevételével (Kézirat) MTA kandidátusi értekezés, Budapest, 1078. Dóra T. és társai: Berendezés közel sík terepen történő árasztó öntözésre (Szabadalmi bejelentés) 7598/1978. 06. 21. OTH. Lajstromszám 175 898. Fehér F.—Nyiri /..: A meliorációs beavatkozások hatása szikes területen. Vízügyi Közlemények, 1981/1. szám, p. 81. Gajárszky Gy.: Rövid tájékoztatás a talajnedvesség-potenciál (pF) méréssel kapcsolatos szabadföldi és laboratóriumi kísérletekről (Kézirat) VlTTJKl témajelentés, Budapest, 1979. Gajárszky Gy.: A talajnedvesség-potenciál mint a hatékony öntözés irányításának eszköze (Kézirat) VITUKI Budapest, 1980. Kovács Gi/.: A sikvidéki vízrendezés és tározás alapelveinek korszerűsítése. Vízügyi Közlemények, 1978/2. szám, p. 208. Láng I. : Az agroökológiai potenciál országos felméréséről. Magyar Tudomány, 1980. szám, p. 518. VITUKI: Evapotranszspirációs adatnyilvántartás. * * * О роли орошения в венгерском сельском хозяйстве Д-р Ковач Дёрдь Развитию нашего сельского хозяйства сопутствовало увеличение размеров полей, что основательно изменило требования, предявляемые к мелиорации земель. Регулирование влагосодержания почвенного слоя должно осуществляться в первую очередь в пределах полей и во всяком случае хозяйств. В условиях климата Венгрии воду, необходимую к выращиванию урожая следует допол-