Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Ismertetések 333 (a tartály nedvesítésével és kiürítésével járó adhéziós veszteség, továbbá a tartályból történő párolgás). Jelölje valamely észlelési pontban P a talajra hulló (intercepcióval nem csökkentett), P 0 a növényborítástól mentes talajfelszínen mért, ill. mérhető, P 1 pedig a talajfelszíntől 1 m magasságban mért csapadék mennyiségét, végül X 0 a méréstechnikai eredetű észlelési hibát, mm/hónap-ban. E jelölésekkel az előbbi állítás így írható fel: P = P 0+*0 (1) Ismertetésünk következő két szakaszában az Xo és a Po érték becslésére kidolgozott tapasztalati összefüggéseket mutatunk be. 2. \z X Q mérési hiba becslése Karbaum a naponta észlelt He/Zmnnn-típusú csapadékmérők X Q észlelési veszteségének számítására — NDK-beli, lengyelországi és szovjet észlelési adatok alapján — a következő tapasztalati képletet dolgozta ki: X 0=X 1(Ä 1 + /f 3) + X 2A2, (2) ahol: k 1 a mérés céljából történő kiöntéskor a tartály belső felületein megtapadó (visszamaradó) vízmennyiség, k 2 a csapadékmérő recepciós felületének nedvesítéséhez szükséges vízmennyiség, k 3 a párolgási veszteség, N 1 az adott hónap esős napjainak száma, végül N 2 az adott hónap azon esőinek száma, amelyek után a k 2 vízmennyiség el tud párologni a tartályból. Ha a fenti egyenletbe behelyettesítjük Karbaum által kísérleti úton meghatározott /f 1 = 0,ll mm és A" 2 = 0,15 mm értékeket, továbbá az ugyancsak tőle származó k 3 = 0,054 d 0~ 0,034 [mm] (3) tapasztalati összefüggést (amelyben d 0 a levegő-páranyomás napi telítési hiányainak havi átlaga hPa-ban), a (2) képlet a következő, számításra használható alakot ölti: X 0=N 1(0,11 +0,054 tf 0 —0,034) + 0,15-X 2 [mm/hó] (4) A (4) tapasztali képlet előnye, hogy X 0 veszteséget fizikai megfontolások alapján. összetevőire bontva becsüli. Hátránya viszont, hogy a behelyettesítendő d Q és .V 2 értékek meghatározása hosszadalmas és nem is mindig lehetséges : d 0 meghatározásához páranyomás-észlelés, N 2 értékéhez csapadékíró regisztrátumok elemzése szükséges. Jaworski ezért megkísérelte az X 0 veszteség becslésére szintén alkalmas, de csak a — mindig rendelkezésre álló — N 1 értéktől függő tapasztalati összefüggés előállítását. E célból a lengyelországi Wilga folyó 165 km 2-es vízgyűjtőjén levő Jarszew-i hidrometeorológiai állomás észlelési adataiból vett N v N 2 és d 0 értékekhez a (4) képlettel kiszámította az X 0 veszteségeket, majd kapcsolatot keresett X 0, mint függő változó és N v mint egyetlen független változó között. Eredményül az 5?зЛ г 1=г25 nap tartományban érvényes X 0=0,484 JVj+l,65 [mm/hó] (5) összefüggést kapta, amelynek szórása +1,4 mm/hó, korrelációs együtthatója pedig
