Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

ISMERTETÉSEK A TÉNYLEGESEN TALAJT ÉIÎO HAVI CSAPADÉKMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA Ismerteti: DOMOKOS MIKLÓS

1 1. Jaworski, J.: Rzeczywisty a wskaznikowy opad atmosfervczny \v zlewni górnej Wilgi. Przeglqd Geofizyczny, 1979/3-4. sz. Warszawa 2. Karbaum, H.: Der Niederschlag als Wasserhaushaltsgrösse. Abhandl. des Meteor. Dienst. DDR, Akad. Verlag. Nr. 86. T. XI. Berlin, 1969. A vízháztartási vizsgálatok csapadékkal kapcsolatos problémaköre legalább három önálló részre osztható: (1) a talajszint fölött bizonyos magasságban levő edénnyel mért pontbeli csapadékmennyiség átszámítása a talajt érő (ill. érhető) csapadékmennyiség pontbeli értékére; (2) az utóbbiból a pontbeli hatékony — tehát intercepcióval csökkentett — csapadékmennyiség számítása; (3) valamely területre hullott hatékony csapadékmennyiség meghatározása pontbeli értékekből. A jelen ismertetés a felsoroltak közül csak az (1) problémakörrel, s azzal is csak a (nem téli) havi csapadékmennyiségek vonatkozásában foglalkozik. 1. A hagyományos módon mért csapadékértékek javításának szükségessége A vízháztartási vizsgálatok egyik fontos bemenő adata a területre hulló csapadék értéke, amelyről általában azt tartják, hogy a vízmérleg legpontosabban ismeri eleme. Minél pontosabb ismeretéhez különösen nagy érdek fűződik akkor, ha a vizsgálat célja a vízmérleg — közvetlenül általában nem mérhető — „maradék tagjai"-nak: a területi evapotranspirációnak és a tározódásváltozásnak a meghatározása. A ténylegesen talajt érő csapadék mennyiségének pontos ismerete azonban a csapadék-lefolyás-modellek hitelesítése szempontjából is fontos, hiszen nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a lefolyást előidéző ún. hatékony csapadékot a tényleges csapadékból, vagy pedig valamilyen — az utóbbitól változó és ismeretlen mértékben eltérő — „csapadékindex"-ből számítjuk. Márpedig az észlelőhálózatokban világszerte alkalmazott, a talajfelszíntől meghatározott magasságban — Lengyelországban és Magyarországon pl. 1 m magasságban — levő gyűjtőfelületű edényekben mért havi csapadékmennyiség is csak ilyen „index"-nek tekinthető, amelytől a talajra érő csapadékmennyiség időben változó és többnyire ismeretlen mértékben eltér. Az általában pozitív előjelű eltérés oka egyrészt a csapadékmérő edény talajszintről kiemelt elhelyezésének következménye (az edény környezetében nő a légáramlás sebessége és örvénylése, s ezzel csökken az edénybe jutó esőcseppek száma), másrészt a mérési módszerrel kapcsolatos 1 Domokos Miklós oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, Vízrajzi Intézet