Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

296 Vörös L. és Németh J. Jelen munkánkban a fitoplankton szerkezetének területi változásait vizsgáltuk és a következő kérdésekre kerestünk választ: 1. Л fitoplankton biomasszájának területi változása követi-e az a-klorofill mennyiségének és az elsődleges termelés intenzitásának ismert horizontális eloszlását? 2. A fitoplankton fajdiverzitásának területi változása összefüggésbe hozható-e a biomassza változásával? 3. A fitoplankton összetétele alapján elkülöníthetők-e vízminőségi tájak a Balatonban, mennyiségi hasonlósági függvények és cluster-elemzés segítségével? I. Anyajj cs módszer A fitoplankton mintákat a tó hossztengelyének mentén 10 mintavételi helyről (1. ábra) vettük, 1978. április 19-én, augusztus 8-án és szeptember 5-én, valamint a jég alól, 1979. január 23—25-én. Négy különböző mélységből származó minta összekeverésével a teljes vízoszlopot elég jól jellemző átlagmintát állítottunk elő. A felszíni és a mederfenék közeli minták között 2 mintát vettünk, kb. a vízmélység egy-, illetve kétharmadában. Az átlagminta alikvot részét a helyszínen rögzítettük acetát tartalmú Lugol-oldattal. Az algaszámot Utermöhl-féle fordított mikroszkóppal határoztuk meg. A fitoplankton biomasszáját az algaszámból, az egyes fajok egyedeinek átlagos térfogatát figyelembe véve és az algák fajsúlyát egységnyinek tekintve számítottuk ki és mg/l egységben adjuk meg. Az egyes taxonok populációinak biomassza értékei alapján számítottuk ki a diverzitást és a mintapárok hasonlóságát is. Az egyes fajok térfogata 4—5 nagyságrenddel is különbözhet egymástól (Hallegraeff és Ringelberg 1978), ezért az algák mennyiségének jellem1. ábra. Mintavételi helyek Рис. 1. Места пробоотборов Fig. 1. Sampling sites Bild 1. Stellen der Probeentnahmen