Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása

286 Csorna J. és Kovács D. és Medvedov között (1809,0-1805,0 fkm), valamint Nagybajcsnál (1803,01801,0 fkm). Ezek megjelenése a végzett szabályozási munkákkal függ össze, így pl. 1970 óta nem jelentkezik gázló az 1821 fkm-nél (gabcikovoi kisvízszabályozás), másrészről 1970 óta aktivizálódnak az 1828 — 1827, továbbá az 1815 — 1814 és az 1809 — 1805 fkm közötti gázlós szakaszok. Ennek oka egyrészt a vízjárás, másrészt azok a szabályozási munkák, amelyeket egyéb szakaszokon végeztek. (Náther 1963, 1967, Náther-Szolgay-Gyalókai 1968, Szolgay 1970). A hajózási mélységek értékelésekor a kiválasztott gázlókra meghatároztuk: — az egyes években előforduló összes gázlós napok számát, — a hajózási szélességek évenkénti alakulását, — a hajóútmélységek és a DB-vízszint kapcsolatát . A vizsgált időszakban az 1842 fkm-nél volt az összes gázlós napok száma a legnagyobb (1079 nap). A legtöbb gázlós nap az igen alacsony vízállású 1971. és 1972. évben volt. A gázlós napok száma 1965-ben, 1969-ben és 1973-ban is csaknem eléri az év egyharmadát. Jelentős a 20 dm-nél kisebb mélységek előfordulása. Ez a legtöbb esetben eléri a teljes tartósság 50%-át. A legkisebb hajózási mélységek 1969-ben fordultak elő, de csupán 14 napon át. Egyéb években a 15 — 20 dm-es tartományban maradnak. Az 1825,0 fkm-nél 1968 óta jegyeznek fel gázlót. A gázlósnapok száma átlagosan 54 nap. A kicsiny hajóútmélységek aránya itt is jelentős. A legkisebb hajóútmélységet — 15 dm-t — 1968-ban és 1969-ben jegyezték fel. Az 1809,5 fkm-nél 916 gázlós napot figyeltek meg, ami évente átlagosan 57 napot jelent. A 20 dm vízmélységnél kisebb gázlós napok száma a teljes tartósságnak mintegy a fele. A legkisebb hajóútmélység — 15 dm — 1971-ben és 1972-ben volt 1 nap tartóssággal. Az 1795,0 fkm-nél 1968 óta minden évben előfordultak gázlók, teljes tartósságuk 937 nap, évenkénti átlagos számuk 58 nap. A legtöbb gázlós nap 1971ben, és 1972-ben, valamint 1969-ben, 1973-ban és 1976-ban volt. A nedves évek kivételével az összes gázlós napok csaknem felében a gázlómélység kisebb volt 18-19 dm-nél. A legkisebb mélység - 15 dm 1971-ben és 1972-ben volt (tartóssága 7 nap). Az egész Rajka—Gönyű közötti szakasz gázlóviszonyainak jellemzéséhez használjuk az ím. „csúcsgázló" jellemzőit. Ennek tartósságát úgy határozzuk meg, hogy a napi gázlóadatokból mindig kiválasztjuk a legkedvezőtlenebbet és ezeket összegezzük, függetlenül attól, hogy hol fordulnak elő. A csúcsgázló teljes tartóssága az 1961 — 1976 közötti időszakban 1586 nap volt. Ennek évenkénti átlagértéke 99 nap. A legnagyobb az évenkénti napok száma 1971-ben és 1972-ben, de egyetlen évben sem volt a gázlós napok száma 40-nél kisebb (vagyis több volt egy hónapnál). A gázlós napok száma több volt az év napjainak egyharmadánál 1965-ben, 1969-ben, 1973-ban és 1976-ban. A legtöbb esetben a 19 dm-nél kisebb vízmélységű gázlós napok száma a gázlók teljes tartósságának a felét alkotja. A legkisebb volt a vízmélység 1962-ben (13 dm, tartóssága 5 nap) és 1965-ben (12 dm, tartóssága 1 nap). A vizsgált szakaszon az 1921 — 1976 közötti időszakban előfordult csúcsgázló adatairól a 7. ábra tájékoztat. A gázlós napok teljes számán kívül leolvashatjuk a különböző hajózási mélységű napok előfordulását is. Ha a teljes időszakot vesszük figyelembe, a gázlós napok évenkénti átlagos száma 155. Ebből az áttekintésből látható, hogy az 1921 — 1945 közötti (31 év hosszúságú) időszakban 12 olyan év van, amelyben a teljes tartósság meghaladja a 200 napot, az 1946—1976 közötti (25 év hosszúságú) időszakban viszont csupán három ilyen tartósságú év van. A csúcsgázló átlagos tartóssága az első időszakban 193 nap, a másodikban 125 nap, az 1961 — 1976 közötti (16 év hosszúságú) időszakban pedig csak 99 nap.