Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

252 Baranyó Géza javítását új alapokra indokolt helyezni. Teljes biztonsággal állíthatjuk tehát, hogy: mindaddig, amíg nagytérségi szinten nem szélesedik ki a meliorációt megalapozó talajcsövezés, vagyis a talaj víztározást és szivárgási, egyszóval vízgazdálkodási adottságainak tartós megváltoztatása, a tározási jellemzők jelentős változásával nem számolhatunk : nevezett tényező múltbeli és jövőbeni hatását egyaránt reprezentatívnak tekinthetjük. Összegezésképpen mégegyszer leszögezhetjük, hogy a társadalmi-gazdasági hatások következtében a jövőben várható többletterhelések legfontosabb ellensúlyozóját az említett talajtározásokban indokolt keresni. Említett beavatkozás egyben kapcsolódik a termőföld megjavítását célzó általános társadalmi érdekekhez is. Összegzésként felírhatjuk a lényegesen változó tényezőket. Társadalmi-gazdasági érdek Ö növelése, mely az évek során Ö + ZlÖ lesz. Víztakarékossági, környezetvédelmi és talajjavítási érdek a T évek során Zl7'-vel való növelése. Nagytérségben a következő tényezőknek kell egyensúlyba kerülniük: A lefolyásnak pedig a terület vízügyi biztonságát kell kizárólag szolgálnia. Fejtegetéseink szerint a belvízkárokat az előidéző és mérséklő jellemzők kedvezőtlen időbeli kombinációja hozza létre. A belvízkárok és kiváltó tényezőik figyelembe vett évenkénti száma az eloszlásuk típusának meghatározásához kevés. A kapcsolatuk szorosságát ennek ellenére egyszerű eszközökkel, áttekinthető módon vizsgálhatjuk. A következők során a károk és hatótényezői kapcsolatára kétféle elemzést mutatunk be: a rangkorrelációs eljárást, és a többváltozós lineáris regressziós egyenletekkel való számolást. Mielőtt a konkrét vizsgálatok ismertetésére rátérnénk, indokolt az egyes jellemzőket, hatótényezőket, azok jelölését, szélső értékeit, mértékegységét, az észlelések szórását ismertetni. A következőkben felsorolandó jellemzőket a beszerezhető és a felhasználhatónak ítélt alapadatok közül önkényesen választottuk ki. Valamenynyit valószínűségi változónak tekintettük. Csupán, talán a csatornasűrűség és a termésátlagok változása kérdőjelezhető meg, hiszen azok egy éven belül statikus jellemzők, de évek közötti változásuk valószínűségi jellegű. A felsorolandó jellemzők értékkészletével, értelmezési tartományával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a maximális értékek nem tekinthetők felső korlátnak. Míg a zéró minimális értéket felvevő jellemzőknél ezek természetesen alsó korlátok (VI. táblázat). n n í. A megoldás lehetőségei