Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

Belvízkárok matematikai modellezése 241 1.4. Felmerülő főbb kérdések A belvízkárok rendszeres ismétlődése miatt a károsodott területek kárt szenvedett dolgozói, mezőgazdasági és vízügyi szakemberei, sőt még a lakosság is egyre jobban érdeklődik e jelenség iránt (Baranyó 1967/2). Tekintettel arra, hogy életszínvonalukat hátráltató kérdésről van szó, a politikai szervek érdeklődésének is előterében áll a belvízkár probléma. A felvetett kérdések igen egyszerű formában, de nehezen megválaszolhatóan jelentkeznek így: a) Mennyi volt a múltban a belvízkár? b) Mennyi kár várható a jövőben? c) Miért ismétlődnek rendszeresen azok? d) Mely tényezők, milyen mértékben felelősek a károsodásokért? e) Mit kell tenni csökkentésükért ? E kérdéseket csak akkor lehet megválaszolni, ha a) Számba vesszük a múltban keletkezett károkat. b) Megnézzük azok jövőbeni előfordulásának valószínűségét. c) Megvizsgáljuk természeti adottságainkat. d) Megnézzük a főbb hatótényezőket, számszerűsítjük azok hatásait. e) Adottságaink és a hatótényezők ismeretében a legfőbb tennivalót megnevezzük. 1.5. A jelenség modellezése A szóban forgó kérdések akkor és úgy válaszolhatók meg, ha megnevezett területet vizsgálatnak vetjük alá. Ezt tettük a Körös vidéki nagytérséggel, melyet a belvíz és belvízkár-események modell területének tekintettük. Ott az 1953 — 1975. évek során keletkezett évenkénti károk összegét kísérlet elemeinek tekintve, majd a károkhoz hatótényezőket rendelve modellt állítottunk fel. A becslésből nyert kárértékek következetes felhasználása érdekében csupán nagyságrendi pontosság elérését, trendek meghatározását tűztük ki célul. Közvetlen a károkkal való kapcsolatba hozása a hatótényezőknek dinamikus kapcsolatokat ígér. Modellezni csak azokkal a tényezőkkel tudunk, amelyekre megbízhatónak vélt alapadatokat lehetett beszerezni. 1.6. Feltételezések A tárgyalt kárjelenséget nagyszámú, gyakran egymással is ellentétes hatású hatótényező befolyásolja. Ezek mindegyikét figyelembe venni nem lehet: így a véletlennek is szerep jut: a jelenség sztochasztikus lesz. Ha valamennyi tényezőt figyelembe vehetnénk: kapcsolatunk korrelációs tényezői megközelítenék az egységet, a függvénykapcsolatot. Tekintettel arra, hogy ettől távol vagyunk, következésképpen korrelációs tényezőink is el fognak térni az egységtől: 7?<]1|. Ebből következik az a feltételezés, hogy ha a kárral okszerüségi kapcsolatban álló tényezők, jellemzők számát növeljük: növekszik a kapcsolat szorossága is. A nagytérségi szinten történő vizsgálat kedvező a szélső értékek kiegyenlítésében. Az is igaz, hogy a vizs3 Vízügyi Közlemények