Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése
242 Baranyó Géza gált évek száma kevés ahhoz, hogy a relatív gyakoriságokat valószínűségnek tekinthessük, ezért a belvízkárok a) eloszlástípusa nem határozható meg, b) a szórások igen magasak lesznek. Újabb hibaforrás a kár és a hatótényezők között feltételezett lineáris kapcsolat is. 1.7. Előzmények A VITUKI Belvízkutatási csoportjában 1966—1967. évek során a Mirhcgyolcsi kísérleti belvízöblözetben bevezettük és alkalmaztuk (Baranyó— Kienitz— Cziráky 1977) a belvíz sokirányú jellemzésére szolgáló kísérleti módszert: a Belvízi Mutató Számot (BMSZ). Jelen ismertetés e módszer továbbfejlesztése és a Körös vidéki nagytérségre történő modellezés bemutatása az eredményekkel és a nehézségekkel együtt. 2. A belvízkárok és a belvizek Nézzük meg, hogy a nagytérségben milyen népgazdasági károk adódtak 23 év során. Ezek igen sokat mondanak mind az egyes évek jellegének megítélésében, mind összességükben a társadalmi hatás érzékeléséhez. Még többet fejeznek ki, rendszerbefoglalásukkal, visszatérésük közelítő becslésével. Jobban megvilágítják a jelenséget a kárjelenségnek a hatótényezőkkel való kapcsolatba hozásával nyert eredmények. Az I. táblázatban felsoroljuk a nagyságrendek érzékeltetésére a folyóáron becsült teljes károkat, a terménykárokat és azok 1976-os árszinten mért értékeit. A nagyobb térség vízügyi hatásai kifejezésére a Kettős-Körös békési jellemző vízállásait. A közelítő csapadékhatások érzékeltetésére közöljük a 3 állomás átlagos csapadékát és az említett vízállásértékekkel javított csapadékok évi összegét. A jellemzőkkel mind a legfőbb helyi, mind a még nagyobb térséghez kapcsolódó hidrológiai főbb tényezőket felsoroltuk. 2.1. Az évenkénti kárértékek A térségben létrejött terménykárokat a II. táblázatban közöljük és az 1. ábrán mutatjuk be. A táblázat alapján a károk évenkénti megjelenéséből néhány törvényszerűség leszűrhető : a) A 23 év során 2643 millió Ft kár keletkezett, csak a terményekben, am 10 millió q búzával volt egyenértékű, mely mintegy 100 millió Ft/év nagyságú belvízrendezésre és meliorációs munkákra fordított fejlesztés. ellenében keletkezett, az ország belvízi főművekkel legjobban ellátott, berendezett területén (Kienitz 1966). b) Az I960., 1964., 1968., 1972., sőt 1976. évek során, szabályosan 4 évenként nem volt belvízkár. c) A maximális kár 1970-ben jelentkezett. Értéke az összes többi év kárértékének 45%-a. cl) Az említett kiugró értékre és a viszonylag kevés elemszámra tekintettel az empirikus szórás igen nagy: S x = 244,4 millió Ft.
