Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

A BELVÍZKÁROK MATEMATIKAI MODELLEZÉSE DR. BARANYÓ GÉZA

1 A Körösök és Berettyó alsó árterében, valamint a békés-csanádi löszfennsík keleti részén elsősorban a többnyire Békés megyében levő 1108 m

2 kiterjedésű Körös vidéki nagytérség legfontosabb természeti kincse, termelési eszköze: a növénytermesztésre általában kedvező éghajlati adottságokkal párosuló termőföldje. Ez a termőföld azonban nem mindenhol és nem minden időben egyaránt képes a növekvő termésmennyiséget és a fokozódó gazdaságossági elvárásokat kielégíteni. Elsősorban a mélyebb fekvésű térszínek azok, ahol az egyenlőtlen csapadékeloszlások, a kedvezőtlen talaj adottságok következtében belvízelöntések, vagy éppen talajtározási hiányosságok keletkezhetnek. A csapadékok egyenlőtlen megjelenése és eloszlása nemcsak a Körös vidéki nagytérséget, hanem az egész Alföldet jellemzi. Vannak évjáratok, sőt éven belüli periódusok (makro- és mikroperiódusok) melyek nedvesek, sűrű csapadékjárással, és vannak aszályos évjáratok, éven belüli időszakok. Igen jellemzőek a koratavaszi—tavaszi, majd nyáreleji belvizes periódusok, és az ugyanazon év nyarán és őszén előálló aszályos periódusok is. A kedvezőtlen adottság elsődlegesen abban nyilvánul meg, hogy tartós szárazság hatására a talaj kőkeménységüre szárad. A felszínen 8 — 10 cm szélességet is elérő. a talajvízszintig kapilláris vastagsággal folytatódó talaj repedések segítenek abban, hogy a holtvíztartalomig kiszáradó talajrétegek vastagsága növekedjék. Vízjárásos időben megduzzadnak, könnyen telítődnek, vízzáróvá válnak, felszínükön a bőséges csapadékok könnyen elöntéseket teremthetnek. A kedvezőtlen talajadottság következtében rendszeres elöntések keletkeznek még azokon a terepszakaszokon is, ahol a talajvíz többméteres mélységben van, ahol a mély talajvízállás miatt mód volna a növényzetet nem károsító víztározásra a térszín alatt. A csapadék várható alakulásának és a kedvezőtlen talaj adottságok ismeretében ésszerű lenne a túl sok mennyiségnek legalább részleges esetleg térszín alatti tározása. Sajnos belvizek idején a termelési biztonság megköveteli a feleslegessé, és ezért károssá vált vizek teljes vagy részbeni elvezetését még akkor is, ha néhány hét múlva külső területről származó vizekkel kell azokat pótolni. A felszíni vizek elvezetése azonban nemcsak az egyenlőtlen csapadékeloszlás, ill. a kedvezőtlen talajfizikai adottságok követelménye, hanem bizonyos mértékig a múltból örökölt szemlélet és örökölt mentesítőrendszerek következménye is. 1 Dr. Вагапцп Géza oki. mérnök, Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula).