Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Homokiné Újvári Katalin-Makainé Nagy Zsuzsanna-Takács Ágnes: Az 1980. évi tisza-völgyi árvíz időjárási feltételei

Az 1980. évi Tisza-völgyi árvíz 199 19. ábra. Csapadékmennyiség területi átlaga Piic. 19. Суммы осоадков, осреднеииые по площади Fig. 19. Areal average of rainfall depth Összefoglalásul megállapítható, hogy a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék létrejöttéhez a következő tényezők járultak: a) A meleg okklúzió létesítette tartós konvergencia; b) Önálló mezoléptékű örvények kialakulása a kritikus vízgyűjtők felett; c) Kedvező nedvességi vizonyok; d) Az orográfia csapadéknövelő hatása. Esettanulmányunk végére érve néhány tanulság is megállapítható. A ciklonon belüli csapadékeloszlást alapvetően meghatározó nedves-meleg szállítószalag a bemutatott esetekben - és általában a nagy csapadékos helyzetekben — a Földközi-tenger magas víztartalmú levegőjét szállítja a Kárpát-medencébe, bőséges nedvesség utánpótlást biztosítva a csapadékfolyamatokhoz. A magasszinti hideg levegő nedves-meleg szállítószalag fölé való beáramlása a légállai>ot labilizálódását okozza, amely a csapadék mennyiségének növekedéséhez, lokális csapadékgócok kialakulásához vezet. A hideg advekció erőssége annál jelentősebb, minél erősebb a magassági áramlás. A magassági jet-streamek szerepe a frontálzóna kiélesedésében is figyelemreméltó. A frontálzóna erősödése a vertikális feláramlás és ezáltal a csapadék mennyiségének növekedését eredményezi.