Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Homokiné Újvári Katalin-Makainé Nagy Zsuzsanna-Takács Ágnes: Az 1980. évi tisza-völgyi árvíz időjárási feltételei

200 Homokiné TJjvári К., Makainé Nagy Zs. és Takács Á. A csapadék szeszélyes területi eloszlása, az intenzív csapadékszalagok megjelenése a mezoléptékű konvergencia zónák, cirkulációk kialakulásával magyarázhatók, amelyek alapos mezoanalízis segítségével deríthetők fel (Bodolainé 1980). 4. Az 1ÍJJÍO nyarán készített mennyiségi csapadékelőrejelzések értékelése Az OMSZ Központi Előrejelző Intézet Csapadékszinoptikai osztályán 1978. júliusa óta mennyiségi csapadékelőrejelzések készülnek. Az előrejelzések a csapadékmennyiség területi átlagait a Duna tíz és a Tisza nyolc vízgyűjtőterületére adják meg. Érvényességi idejük 24 óra. A legáltalánosabban használt előrejelzési modell az ún. „találkozási modell" (Bodolainé 1976/1.). Más előrejelzési modell (Bodolainé 1976/2., Tänczer 1979.) is alkalmazható azonban, ha az időjárási helyzet megkívánja. Ilyen esetekben a szinoptikus feladata, hogy a különböző modellek segítségével kapott csapadékmennyiség-értékek közül a legvalószínűbb értékeket prognosztizálja. Természetesen minden előrejelzés elkészítésénél szükség van az aktuális csapadékszinoptikai helyzet megfelelő értékelésére is. A csapadékelőrejelző munkában komoly tapasztalatok szerzésére két és fél év nem elegendően hosszú idő. Az előrejelzések minősége azonban javuló tendenciát mutat, ami nem csak a beválási százalék növelésében, hanem a „nagy csapadékok" előrejelzésénél is megmutatkozik. „Nagy csapadékon" a területi átlagban 10 — 15 mm-t meghaladó csapadékmennyiséget értjük. Tapasztalatok szerint ennél nagyobb értékek igen ritkán fordulnak elő. 1980 nyarán például a Tisza vízgyűjtőin 10 mm-t meghaladó területi csapadékátlag az esetek 8,5%-ában, míg 15 mm-t meghaladó érték már csak az esetek 4%-ában fordult elő. Előrejelzéseink 83%-os beválása 1980 nyarán igen sikeresnek mondható. Ha azonban a beválást havonként és vízgyűjtőterületenként vizsgáljuk, az eredmény már nem ilyen jó. A 20. ábrából leolvasható, hogy az előrejelzések legsikeresebbek augusztusban, legsikeretelenebbek júliusban voltak, bár 71%-nál alacsonyabb beválás júliusban sem mutatható ki. Az idei július csapadékviszonyai rendkívüliek voltak. A 20 mm-t is meghaladó területi csapadékátlag előfordulási gyakorisága általában kisebb, mint 1%, 1980. júliusában azonban elérte a 3%-ot. Az árhullámot kiváltó nagy csapadékos időjárási helyzetekben az aktuális szinoptikus helyzet megítélése helyes volt, és nagy csapadékmennyiségeket prognosztizáltunk. A rekordmennyiségek előrejelzése (például a Körösök vízgyűjtőjén 1980. július 22-én a 45,3 mm-t) során a várható értékeket alábecsültük. A rendkívül nagy mennyiségű csapadékhullás az ún. veszélyes időjárási jelenségek kategóriájába tartozik. Ezek kialakulását mezoléptékű szinoptikus folyamatok határozzák meg. A mezoléptékű csapadékrendszerek kialakulása, mozgásuk iránya, a csapadékhullás intenzitása és mennyisége azonban maximum 6—12 órára jelezhető előre. Ehhez is biztosítani kell azonban elsősorban a radaros csapadékészleléseket, valamint a műholdképek rendszeres felhasználását. A nemzeti meteorológiai állomások óránkénti, a külföldi állomások 3 óránkénti észlelései az említett mezorendszerek felismerését sok esetben nem teszik lehetővé. A „nagy csapadékmennyiségek" előrejelzéséhez tehát az időjárási radar rendszeres használata, és olyan számítógépes rendszer kiépítése jelentene komoly