Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
1. füzet - Domokos Miklós: A Vízrajzi Intézet hidrológiai kísérletei és tájjellemző területeinek múltja és jövője
54 Domokos Miklós sa elsődleges fontosságú további feladat. Másrészt ki kell használni azt a kedvező körülményt, hogy az állomás iparilag zavartalan karsztterületen fekszik és részletesen fel kell tárni a karsztvízháztartás alapvető törvényszerűségeit, amelyek más karsztterületek vízgazdálkodás-fejlesztésében is hasznosíthatók lesznek. Ennek érdekében: a) Az adatgyűjtést nem csupán folytatni, hanem egyes vízháztartási elemek tekintetében térben sűríteni is kell. (A területen legalább 3 helyen kell mérni a lefolyást, a párolgást, a hó víztartalmát és a hóolvadékot). b) A múltbeli és a jövőben gyűjtendő észlelési adatok felhasználásával folytatni kell a források kiürülési törvényszerűségeinek feltárását, a csapadék—forráshozam kapcsolatok pontosítását a forráshozamok előrejelzése érdekében és a karsztvizek és a karsztos kőzetek árapályjelenségeinek egyidejű megfigyelése alapján új módszert kidolgozni a karsztos kőzetek hézagtérfogatának meghatározására. c) Ki kell alakítani a terület karsztvízszintészlelő hálózatát a hidraulikai paraméterek, a vízhozam-kapcsolatok, illetőkeg a hézagtérfogat-viszonyok tanulmányozására. Meg kell kísérelni az 5 kutas beszivárgás-meghatározási módszernek karsztos területen való alkalmazását. d) Rendszeressé kell tenni néhány karsztforrás vizének kémiai elemzését a mennyiségi és minőségi kapcsolatok feltárása és a vizek szennyeződésének ellenőrzése, valamint a szennyeződés terjedési mechanizmusának vizsgálata érdekében. A kutatások kedvezőbb szervezeti feltételei Az előbbi részekben felsorolt adatgyűjtési és kutatási igények mellett a telepek további működtetésére érvel az a tény is, hogy e működtetés szervezeti feltételei — a múltbeli állapotokhoz képest — az utóbbi években jelentősen javultak. 1. A 2. rész értékelése szerint ugyanis a 6 vizsgált telep közül „nem eléggé gazdaságos"-nak minősített 4 telep működtetési költségeinek kellő hasznosulása a múltban elsősorban azért maradt el, mert az akkori szervezeti feltételek nem biztosították pl., hogy minden teleppel kutató foglalkozzék. A VITUKI 1976-ban történt szervezeti korszerűsítése óta nemcsak a telepek működési feltételei javultak, 7 hanem várható, hogy a jövőben az eddigi működésük alapján „nem eléggé gazdaságos"-nak minősített telepek ráfordításainak összege is megtérül a további kb. 10 éves működtetésük alatt. 2. A Vízrajzi Intézet 1975-ben, gondos mérlegeléssel, jelentősen csökkentette az általa működtetett kísérleti területek számát (1/b rész), megszüntetve, ill. más szerveknek átadva azokat a telepeket, amelyeken a ráfordítások megtérülésére nem látott reményt, és megtartva azokat, ahol ez a remény megvolt. 3. Az előzőekkel szorosan összefügg és ugyancsak a telepek megtartása mellett érvel az, hogy helyenként súlyos munkaerőgondok (3/a rész) ellenére eddig lényegében sikerült azok jól begyakorlott személyzetét megtartani, ill. folyamatos utánpótlásáról gondoskodni. 7 Az 1976 1978 Időszakban végzett állagmegőrzés! és korszerűsítési munkák: a Mirhó—Gyolcs I. és II. telep lakóépületeinek felújítása; Péli-völgyben 4 vízhozammérő műtárgy félújítása (5. ábra), a mederkarbantartás, lakóépület- és kút-helyreállítás, útépítés; Kukaca-völgyben 3 vízhozammérő műtárgy tönkrement utófenekének helyreállítása, új kisebb mérőszakaszok építése.
