Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: A Vízrajzi Intézet hidrológiai kísérletei és tájjellemző területeinek múltja és jövője

Kísérleti és tájjellemző területek 55 b) A tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők további működtetésének általános elvei A rutinszerű működtetés és a kutatás elkülönítése A telepek működtetésével és adataik folyamatos hasznosításával kapcsolatos ügyviteli és a kutatási tevékenység különválasztása jól bevált. Arra kell törekedni, hogy minden telepnek egy kutató-„gazdája" legyen, aki olyankor is törődik a telepen folyó észlelések színvonalával, amikor történetesen éppen nincs a teleppel kapcsolatos konkrét kutatási feladata. Hasonlóképpen célszerű fenntartani a jövőben is a telepekkel kapcsolatos működtetési (rutinszerű adatgyűjtési) és kutatási tevékenység — más szóval: a táj jellemző és kísérleti területi funkcióhoz kapcsolódó tevékenység — téma szerinti (pénzügyi) különválasztását. Ezzel elkerülhető, hogy a tájjellemző funkció költségei „elnyeljék" az eredetileg kísérleti, ill. kutatási célra szánt összegeket. Országos koordináció szükségessége A magyarországi — a VITUKI és a legkülönfélébb egyéb intézmények kezelésében levő (1. ábra) — tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők tevékenységének országos koordinálását, a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében, jó eredménynyel indította meg a Magyar Tájjellemző és Kísérleti Vízgyűjtők Munkabizottsága. A Munkabizottság jelentette meg pl. a már többször idézett katalógust (Kienitz, 1973). A Munkabizottság tevékenysége az utóbbi 4—5 évben szünetelt. Nagyon hasznos lenne, ha a Munkabizottságot fel lehetne éleszteni és tevékenysége állandósulna. Ez a Munkabizottság ugyanis nagyon sokat tehetne — a kísérleti vízgyűjtők tevékenységének koordinálása, a népgazdasági érdeket szolgáló kutatási célok összehangolása, — a közös módszertani, szervezési, műszerezési, stb. problémák közös erővel való megoldása, a tapasztalatok cseréje és — a kísérleti területeken elért eredmények értékelése, közreadása és hasznosítása érdekében.

8 Az emberi tevékenység hatásainak vizsgálata Véleményünk szerint a kísérleti vízgyűjtőknek a jövőben is szolgáltatniok kell — az országban folyó vízrajzi munka szerves részeként (Ubell, 1959; VITUKI, 1976), eredeti célkitűzésüknek megfelelően — a természetes viszonyokat tükröző „háttér-adatokat", de fokozottan törekedniük kell a különböző emberi beavatkozások (pl. melioráció, a mezőgazdaság kemizálása) már bekövetkezett és várható hatásainak felmérésére. Az emberi tevékenység hatásának vizsgálatát nem annyira a — nagyon is költséges — kutatói kezdeményezésű, kísérleti jellegű beavatkozásokra kell alapozni, mint inkább észrevenni, kihasználni és „kísérlet"-ként értékesíteni a területen gazdálkodó mezőgazdasági, erdészeti és egyéb üzemek által amúgyis bevezetett technológiai változásokat. E beavatkozások eredményeképpen egyes területeken — pl. a Mirhó — Gyolcsi öblözet jelentős részén — a lefolyási viszonyok olyan gyökeresen megváltoztak, hogy gyakorlatilag két különböző 8 Az NHP Magyar Nemzeti Bizottsága 1978. novemberiben megkezdte a Munkabizottság újraszervezését.