Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: A Vízrajzi Intézet hidrológiai kísérletei és tájjellemző területeinek múltja és jövője

Kísérleti és tájjellemző területek 53 b) Hasonlóképpen folytatni és korszerűsíteni kell, a termelőszövetkezetek agronómusainak bevonásával, a mezőgazdasági adatok gyűjtését. Figyelemmel kell kísérni az egyes mezőgazdasági üzemek — egyre fokozódó — vízrendezési-meliorációs tevékenységeit és vizsgálni kell ezeknek a lefolyási viszonyokra és a terméseredményekre gyakorolt hatását. Törekedni kell a mezőgazdasági üzemekkel és a vízügyi igazgatóságokkal közös vízrendezési beavatkozási kísérletek végzésére is. c) Rendszeressé kell tenni a vízminőség-észleléseket, különös tekintettel az öblözetben működő állattartó telepekre és a mezőgazdaság fokozódó kemizálásának hatásaira. d) Az öblözet a légifényképezés-távérzékelés egyik első bázisává kell kiépíteni. Fel kell mérni az ezekkel kapcsolatos igényeket és meg kell kezdeni a szükséges földi mérésekre való felkészülést. e) Az ország legkorszerűbb, erőmérőcellás súlyliziméterének felhasználásával a területi evapotranspiráció megbízható becsléséhez szükséges kísérleti méréssorozatot kell végezni. 4. Péli-völgyi vízgyűjtő. Ez a kísérleti vízgyűjtő, a vizsgált 6 telep legfiatalabbika, eddig alig szolgáltatott használható vízhozamadatokat, s így kutatási hasznosításáról is alig beszélhetünk még. Ugyanakkor a dunántúli löszös dombvidéket kiválóan jellemző, jól kiválasztott mintavízgyűjtő, amelynek rendeltetésszerű működési feltételei érdekében az utóbbi években jelentős ráfordítások történtek. Megtartását egyrészt az az igény indokolja, hogy e jól kiválasztott tájjellemző vízgyűjtőről is legyenek használható, kellő hosszúságú adatsoraink, másrészt az az igény, hogy a teleppel kapcsolatos múltbeli (létesítési, üzemi és felújítási) ráfordítások számára is a jövőben biztosítsunk megtérülési lehetőséget. Az elmondottakból következnek a telep működtetésének fő célkitűzései: a) Jó minőségű vízhozam- és egyéb hidrometeorológiai adatsorokat kell észlelni és meg kell kísérelni a múltbeli hiányzó vagy vitatható adatsorok megbízható rekonstrukcióját. b) A fenti adatsorok birtokában el kell végezni a szükséges vízháztartási vizsgálatokat, majd olyan lefolyásmodclleket kell hitelesíteni, amelyek a hasonló természetföldrajzi adottságú dunántúli vízgyűjtőkön adathiánypótlásra, tervezési adatsorok előállítására, tapasztalati képletek (pl. a Csermák-féle árvízhozamszámítási képlet) finomítására és előrejelzésekre felhasználhatók. c) Fokozott figyelmet kell fordítani a talaj- és növénytápanyag-lemosódás mérésére, s ezekből az adatokból — esetleg mezőgazdasági kutatóhellyel együttműködve — az általánosítható következtetések levonására. 5. Rakaca-völgyi vízgyűjtő. Nagy múltú kísérleti telep, amelyet az észak-magyarországi földrajzi körzet tájjellemző vízgyűjtőjeként választottak ki. Fenntartásának, működésének céljai teljesen megegyeznek a Péli-völgyi vízgyűjtőnél felsoroltakkal. 6. Jósvafői karsztvízkutató állomás. Az állomás 20 éves meteorológiai és 15 éves forrásvízhozam észlelései, karsztos területek vonatkozásában hézagpótló jelentőségű adatsorokat szolgáltattak. Az aggteleki karsztvidék karsztvízkészlete a borsodi iparvidék egyik jelentős távlati vízbázisa. Az állomás eddigi észlelési eredményei a terület vízgazdálkodása szempontjából tehát igen értékes alapadatokat jelentenek. Ennek az adattömegnek vízellátási célból történő feldolgozá-