Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Ondruss Lajos-Zsámboki Lajos: Mederszűkítés duzzasztásának számítása trapézszelvényű medrekben

554 Ondruss L. és Zsámboki L. A kísérletek során v értéke 0,4 — 1,8 m/s között, 6 = 2,52 m és h = 3,36 m esetén 0,2 m/s lépcsőkben, 1,8—2,74 m között, b = 7,56 m és h = 10,08 m esetén ugyancsak 0,2 m/s-os lépcsőkben változott. A jellemzett 4 változó és ezek értékközeinek alapján a Vízépítési Tanszék 260 változat beállítását és hozzátartozó z duzzasztási érték leolvasását végezte el. A kísérlet eredményeinek feldolgozásában felhasználásra került Rehbock (1921) kísérletsorozatánál megállapított azon észrevétel, hogy a duzzasztás értékét jellemző függvény konstans sebesség és csatlakozási alak esetén a-nak egészkitevőjű polinomjaként változik, azaz z — a

xa. + a

2a

2 + a

3a

3 + a

4 a

4 A z duzzasztást a Tanszék az a függvényében közvetlen mérési pontokon keresztül megszerkesztette két rögzített vízmélység, ill. szelvényterület és alak esetére az említett sebességváltozatokra. Ezáltal a keresett duzzasztás értéke — a modellkísérletben szereplő szelvényalakhoz hasonló prizmatikus medrekre — 3,0 m-es vízmélység esetén közvetlenül is meghatározható, a mederszűkítés és az érkezési sebességek ismeretében. 4.2 A „Hydraulics Branch Bridge Division Office of Engineering" vizsgálatai A hidak által okozott duzzasztás számítására Bradley (1973) dolgozott ki egy általános képletet, amely a ténylegesen kialakuló vízszin, az az energiatartalom és a kísérleti módon megállapított alaki tényezőkön alapul. A Bradley által közölt duzzasztási képlet: ahol az egyes jelölések az alábbiakat jelentik (feltüntetve a jelen segédletben alkalmazott jelöléseket is): h* = z — a műtárgy által okozott duzzasztás Kb = fi(M) = fi(í — a) — duzzasztási együttható X* = Кь + AKp + AKe + AK, — összesített duzzasztási együttható A Kp = f2(M) = /a( I - a) — pillérek duzzasztási együtthatója AKe = U(M) = /з(1 — a) — aszimmetria duzzasztási együtthatója AK

s = fî(M) = fi{ 1 - a) — ferdeségi duzzasztási együttható M=l — ol — hídnyílás viszonyszáma v Vn2 = vi — középsebesség normál vízszint eseten a szű1 - a kületben Ai = F+AF — duzzasztásban a szelvényterületen An2—F

S2 = E—E\ — szűkülethez tartozó szelvényterület Ai = F » — műtárgy által nem befolyásolt szelvényterület ai = —-—— — kinetikai energia viszonyszama QV1 v — rész-szelvényterülethez tartozó vízsebesség q — ugyan ehhez a részterülethez tartozó vízhozam Q — teljes szelvényterülethez tartozó vízhozam Vi — 1. szelvényben a középsebesség