Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Ondruss Lajos-Zsámboki Lajos: Mederszűkítés duzzasztásának számítása trapézszelvényű medrekben

Mederszűkítés duzzasztásának számítása 555 a-2 = ЧУ) QVÍ Vz — középsebesség a szűkületben. A fenti jelöléseket és összefüggéseket behelyettesítve, valamint a trapézszelvényű meder esetére ai=a

2s= 0,5-1—

' a képletet átírva a következő fora mulát kapjuk: = 0,5 + 0,05 \ и a )2g 1 (1 -a)

2 z\

2 1 + 1,75—j (16) Bradley а duzzasztási együttható értékeit az M függvényében grafikusan adta meg. À grafikont függvényalakba írva: K

b = 0,76a + 6,16a

2 - 7,47a

3 + 5,06a

1 Ezt a fenti egyenletbe beírva, az alábbi összefüggést kapjuk: 0,

76a + 6,16a

2 - 7,47a

3 - 5,06a

4 (l-ee)

4 (

1+

1'

7

5Й

,+

1 2 g (17) (18) 5. A duzzasztás meghatározására vonatkozó vizsgálatok összehasonlítása és értékelése A duzzasztás meghatározására vonatkozó egyes képletek összehasonlítását а = 0,1; 0,35 és 0,6 V — 1,0 m/s; 1,8 m/s és 3,4 m/s és h = 1,0 m; 2,0 m, és 4,0 m értékeire végeztük el. A számítás eredményét az I. táblázat tartalmazza. Az összehasonlítás és értékelés megkönnyítése érdekében a számítás eredményeit a 2. ábrán tüntettük fel. Levonható következtetések : — azonos а és y értékek esetén a vízmélység növelésével a duzzasztás csökken; — a mederszűkítési tényező növekedésével a vízmélység egyre kevésbé változik; — a víz középsebességének növekedését a duzzasztás gyors növekedése követi; — d'Aubuissson (5) képletével számítót duzzasztás, főként a kis mederszűkítési tényezők esetében indokolatlanul magas; — Rühlmann (3) képletével számított duzzasztás csak а = 0,1 és 0,36 között ad elfogadható eredményt. A leírt hiányosságai miatt a módszer csupán összehasonlításra alkalmas; — К rei/ (7), Rehbock (9) és Bradley (18) képletével számított duzzasztások kis а értékeknél közel azonosak, azonban а értékek növekedésével a Krey-féle