Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Horváth Imre: A nyíltfelszínű tározók hidraulikai modellezésének hasonlóságelméleti alapja

Tározómodellezés hasonlóságelméleti alapja 537 példánk esetében a = —1,1, ami csak kis mértékben tér el az említett —1 értéktől. [Egyébként ismét hivatkozunk Sobey és Savage (1974) tanulmányára, amelyben közlik White, Harris és Cooley kutatási eredményeit, éspedig íc = 0,94 és a— — 1 értékeket.] Az eredmények összefoglalásaként megállapítható, hogy az alkalmazott módszer segítségével egy további hasonlósági feltétel egyenlethez jutottunk, ami lehetőséget ad a tározóba történő vízbevezetés viszonyainak kísérletileg megalapozott ieképzésére. Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy az 1. ábrán feltüntetett kapcsolathoz konstans Fronde-szám tartozik, mikor is mint alapvető modelltörvény, a Froude-törvény érvényesül. A levont következtetések azonban bizonyos mértékig általánosíthatók. Ti. a hivatkozott White, Harris és Cooley-iéle. vizsgálatok eredményeként kiadódott hasonló felépítésű összefüggés érvényesülése más kísérleti feltételek mellett (pl. utóbbi esetben a Froude-szám állandó jellege már nem volt előírás) arra enged következtetni, hogy a hivatkozott ábrán levő kapcsolat általánosabb, mint az Ali és munkatársai (1978) által meghatározott összefüggés alapján rögzíteni lehet. (i. A termikus hasonlóság és a sűrűségi áramlás szerepe Mivel a tározókban végbemenő folyamatok a T hőmérsékletnek is függvényei, ezért méretnöveléskor figyelemmel kell lenni a termikus hasonlóság feltételeire is. A A

T = T'/T" értéke elvileg 1-től eltérő is lehet, gyakorlatilag azonban a X

T — \ feltétel alapulvétele indokolt a szóbanforgó vizsgálatok esetében. Ez másszóval a különböző rendszerekben (egy- és kétvesszős rendszerek) levő egymásnak megfelelő (homológ) hőmérsékletek azonosságát jelenti. E feltétel betartása azonban természetesen megnehezíti a hidraulikai modellezés feladatát. E témakörben szükségesnek tartjuk hivatkozni Dake és Harleman (1969) kutatásaira, amelyek tározó tavakban végbemenő termikus rétegződés analitikai és laboratóriumi vizsgálatára vonatkoztak. A hivatkozott munkában a szerzők egyértelműen megállapítják, hogy lehetőség van laboratóriumi körülmények között a termikus rétegződés szimulálására. Erre vonatkozóan konkrét módszert és példát is ismertetnek. 7. A szélhatás hidraulikai modellezése A szélhatás szempontjából a keletkező hullámmozgás és a kapcsolódó áramlás játszik meghatározó szerepet. A hullámmozgást domináns jelenségnek tekintve, eleve következtethető a Froude-törvény kompetenciája. Erre vonatkozóan számos irodalmi hivatkozás is említhető. Ezúttal Iíance (1966) modellvizsgálataira utalunk, amelyeknek tárgya a szél által keltett áramlás vizsgálata volt tengerparti kitorkollások környezetében. Alacsony vízállás esetén torzított modellt (Á

h = 150 ; A, = 3000), magas vízállás esetén pedig torzítatlan modellt (A = 3000) alkalmaztak. Torzított rendszer esetén a sebesség és az idők átszámítási tényezője a hivatkozott példa esetében: К — = 150

1/

2 = 12,25 Л, = Х

гХ]1

г = 3000-150

_1/

2=245