Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
4. füzet - Horváth Imre: A nyíltfelszínű tározók hidraulikai modellezésének hasonlóságelméleti alapja
Tározómodellezés hasonlóságelméleti alapja 531 alapvető jelentőségű a vízmozgás jellegének azonossága, pl.: „turbulens vízmozgás lamináris vízmozgású modellben nem modellezhető, inert az áramlási kép nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is módosul". A hazai szakirodalomból hivatkozunk még Bozókij Szeszich (1965) méréseire hengeres tározó medencék hidraulikai vizsgálatával kapcsolatban. A levonható következtetések szerint az elkeveredés mértéke a Re a-Fr" hatványszorzat függvénye. Tessendorff (1974) a hagyományos modelltörvényektől némileg eltérő koncepciót alkalmazott egy kombinált tározó (kiegyenlítő) - ülepítő medence hidraulikai vizsgálata során. Modelltörvényként a X» = 1 (azaz v'= v") feltételi egyenletet alkalmazta. A különböző szerzőktől származó eredmények összevetésével (figyelembe véve az eddigiekben nem említett kutatók több munkáját is) kitűnik, hogy tározó tavak és medencék hidraulikai kismintavizsgálata kapcsán legtöbb esetben a Froude-szám, kevesebb kísérleti alátámasztással pedig a Reynolds- és a Fr. Reszúm invarianciája szerepel a hidraulikai hasonlóság, ill. a méretnövelés elvi alapjaként. Hasonló következtetés vonható le ülepítő-derítő rendszerek modellezésével kapcsolatos vizsgálatokból is (ami ehelyütt azért érdemel említést, mert e műtárgyaknak is van tározó, lefolyáskésleltető hatása, bár természetesen nem ez az alapvető funkciójuk). A Ilazen- és a Richardson-szám invarianciája alapján is lényeges feladatmegoldások találhatók, amelyek jelen tárgyalás szempontjából is fontosnak minősíthetők. Az ülepítők és ci derítők méretnövelésének témakörét egyébként egy korábban publikált munkánkban már részletesen feldolgoztuk (Horváth 1965). íJ.'Az alkalmazható modellt örvények az áramlási tér egészének vizsgálatakor Az előzőekben ismertetett elvek figyelembe vételével e fejezetben összefoglaljuk a jellemző invariánsok alapján levezethető átszámítási összefüggéseket, amelyek — a szakirodalom tanúsága szerint — bizonyos feltételek mellett alkalmazhatók tározóban végbemenő áramlási folyamatok modellezése során, az áramlási tér egészének jellemzésével. •3.1. A Fronde-szám invarianciája A legtöbb kíséleti alátámasztás a Frour/e-törvény alkalmazhatóságával kapcsolatban áll rendelkezésre. Esetünkben ezek közül is elsősorban Ali. Hedges és Whittington (1975) kutatási eredményeire hivatkozunk, amelyek szerint tározó tavak áramképeinek alakulása a Fronde-törvény szerint jól leképezhető, meghatározott torzítás intervallumon belül. A torzított modellekre vonatkozó fontosabb átszámítási összefüggéseket a transzformációs egyenletek jellemzik. 3.2. A Reijnolds-szám invarianciája Gáznemű közeggel (pl. levegővel, füsttel) végzett modellkísérletek tanúsága szerint a Reynolds-törvény is jó közelítést eredményez tározó műtárgyak modellezésekor. 3«