Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Varga István-Fülöp Ernő: A vízszintszabályozás folyamatának szimulációja

A vízszintszabályozás szimulációja 513 I — csatornaszakasz hossza [m] Ii — vízmélység [m] h — víztükörszélesség [inj / — nedvesített keresztmetszeti terület [m

2J к — nedvesített kerület [m] и — szelvényközépsebesség [m/s] q — vízhozam [m

3/s] i — vízszintesés [ —j с — hullámterjedési sebesség állóvízben [m/s] g — nehézségi gyorsulás [m/s

2] X — a csatorna hely-koordinátája [m] t — idő [s] p — а Э/Эt operátor [l/s] / képzetes egység ш — frekvencia [1/sJ II (x, p) —a h(x, t) Laplace transzformáltja Q(x, p) — a q(x, t) Laplace transzformáltja Y(x, pj — a csatornaszakasz egy átviteli függvénye Y

r(p) — a vízszintszabályozó egy átviteli függvénye. 3.1. Elméleti alapok A próbaüzem során vizsgált vízkormányzási rendszer egy, a 14. és 18. műtárgyak közötti főcsatorna szakaszból és egy, a 14. jelű szabályozóból álló vízszintszabályozási rendszert alkot. Л szabályozott csatornaszakasz homogénnek tekinthető (Varga 1977), mivel a 14. és 18. műtárgyak között áramlást befolyásoló létesítmény, valamint számottevő koncentrált, ill. megosztott vízelvétel (vízfogyasztás, ill. szivárgás) nincs. Л csatornaszakasz határfeltételeit a 14. és 18. műtárgyak képezik. Az üzemszerű vízelvételezés a szakasz £ = / = 5450 m határszelvényében levő műtárgynál lehetséges. Az itt jelentkező időbeni vízhozamváltozás a csatornaszakasz kezdetben meglevő egyensúlyi áramlási állapotát megváltoztató ún. zavaróhatás. A csatornaszakasz vízszintállandósítását az x = 0 szelvényben levő műtárgy vízhozamának igény szerinti automatikus változása biztosítja. Az általa a szakaszra gyakorolt hatás az ún. irányító hatás. A vízkormányzási rendszert akkor tekinthetjük ismertnek, ha ismerjük a csatornaszakasz áramlási jellemzőinek adott külső hatásokra bekövetkező változását, vagyis ismertek a 7(.r, /); h(x, t)-, v(x, 0; f(x, l) időfüggvények. Ismeretes, hogy a csatornaszakasz átmeneti áramlási állapotai a Saint—Venant-féle egyenletekkel jellemezhetők (Kozák 1977): dh(x,t

) , 1 8v(x, /

) , 1 Sv\x,t

) , . . "а~ + g -дГ+

11о=0 (

1> 8fjx, t) 8q(x, f

) n а/ + dx ' (2

) 2 Vízügyi Közlemények