Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK ROVATVEZETŐ : DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN vízgazdálkodási feladatok a német demokratikus köztársaságban RÜHLEMANN, К.-REH, D.

1 A Német Szocialista Egységpárt IX. Kongresszusán, 1976 májusában határozatot hoztak arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság (NDK)-ban tovább építik a fejlett szocialista társadalmat és megteremtik az alapvető feltételeket a kommunizmusba való folyamatos átmenethez. A Kongresszus a társadalmi élet valamennyi területén ezzel a célkitűzéssel jelölte ki 1980-ig a fejlesztés feladatait. Ezek biztosítják azt, hogy a Párt VIII. Kongresszusán meghatározott fő-feladatot — a nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emelését — a szocialista termelés erős ütemű fejlesztésével, a termelékenység fokozásával, a munka termelékenységének növelésével és a műszaki-tudományos haladással következetesen megvalósítsák. Ennek során a vízgazdálkodásra is jelentős feladatok hárulnak. A népgazdasági és a társadalmi fejlődés alapján állandóan nő a vízigény. A vízgazdálkodás legfontosabb feladata az, hogy gondoskodjék ennek az emelkedő igénynek megfelelően a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság ivó- és haszonvízzel való biztos ellátásáról. Ez, mint a Párt IX. Kongresszusa által az NDK népgazdaságának fejlesztésére az 1976 — 80. évi ötéves tervhez jóváhagyott irányelv hangsúlyozza, megköveteli a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodást és minimális társadalmi ráfordítás mellett a népgazdaság valamennyi ágazatában a vízgazdálkodási létesítmények hatékony alkalmazását. E feladatok megoldása magas követelményeket támaszt a vízgazdálkodásban a munkásokkal, a tudósokkal, a mérnökökkel és a közgazdászokkal szemben, ha figyelembevessziik, hogy az NDK vízkészlete körülbelül 900 m

3/lakos/év mennyiséget tesz ki, száraz években pedig csak 454 m

3-t, ugyanakkor a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság 1975. évi vízigénye 1985-ben mintegy 135%-kal, 1990-ben pedig mintegy 160%-kal fog emelkedni [2j. Az igények ilyen növekedése mellett további völgyzárógátak, tárolómedencék és vízátvezetések megépítését irányozták elő olyan gócponti területeken, mint Berlin, Karl Marx-Stadt, Lipcse, Halle és Drezda, továbbá erőteljesebb szennyvíztisztítást az ipari gócpontok területén. 1976 — 1980. között a tározótérfogatnak 180 millió m

3ről 1400 millió m

3-re való bővítésével, a völgyzárógátaknál (1. ábra), tavaknál és a felszíni barnaszénfejtés visszamaradó munkagödreinél vízminőségjavító intézkedésekkel el kell érni, hogy az ellátás kisvízi időszakokban javuljon, az árvízvédekezés biztonsága emelkedjék és a vízhasznosítás magasabb fokú termelékenysége megvalósuljon [1]. Mivel a vízigény biztosítását célzó társadalmi követelmények a korlátozott vízkészlet mellett is fokozódnak, a beruházások növekedése az 1976 — 80. években a vízgazdálkodásban 49%, vagyis lényegesen magasabb volt, mint a népgazdaság átlagos beruházási üteme. A vízgazdálkodás jelenleg csaknem 25 milliárd márka értékű állóeszközállománnyal rendelkezik és hasonló értékű vízgazdálkodási létesítményeket kezel az ipar is. 1. A vízellátás és a szennyvíztisztítás feladatai Döntő feladat a lakásépítési program vízellátásnak és szennyvíztisztításának megoldása. A lakásépítési program, mint a szociálpolitikai program központi része, arra irányul, hogy a lakáskérdés, mint társadalmi kérdés, az NDK-ban 1990-ig oldód1 K. Rühlemann az NDK Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumának főosztályvezetője, D. Keh a Minisztérium munkatársa.