Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Petkó Gyula-Solti Dezső: Használt vizek újrahasznosítása, a ráiszapolt szűrők

420 Petkó Gy.—Solti D. csonyabb minőségű követelményt támasztó folyamatoknál a recipiensbe vezetés előtt még felhasználják. A többszörös vízfelhasználás, a soros vízhasználat mindenkor az illető üzem, vagy gyár technológiájának függvényében alakítandó ki. Ezek a vízgazdálkodási módszerek tulajdonképpen a használtvizek újrahasznosítását jelentik. Amennyiben az újrahasznosítást az ismételt felhasználás jellege szerint kívánjuk rendszerezni, az három féle lehet; lakossági, mezőgazdasági és ipari. A használtvizek ivóvízzé történő visszajavítása, a látszólagos technikai megoldottság ellenére számtalan problémát vet fel. Nem elhagyagolhatók az esztétikai kérdések, a tisztítási technológia rendkívül magas költsége, de vannak objektívnek látszó új problémák is. Nevezetesen, a bonyolult tisztítási folyamatokkal ivásra alkalmassá tett szennyvizekben minden erőfeszítés ellenére maradhatnak olyan anyagok, az ismertebb detergens és peszticid probléma mellett, mint a hormonok, a ritkafém nyomok és nem utolsó sorban a különböző biológiai hatások, melyek főleg krónikus ráhatás, tartós fogyasztás esetén egészségkárosodást idézhetnek elő. Hazánkban a használtvizek újrahasznosításának ilyen szélső esetére, mint az ivóvízzé való visszaalakítás, a belátható távlatban nem lesz szükség. A szennyvizek mezőgazdasági újrahasznosításának számtalan módozata és példája van. A mezőgazdasági hasznosítások közös jellemzője napjainkban, hogy a szokványos szennyvíz eliminálási eljárásokon-túlmenően további kezelést nem igényelnek. A mezőgazdasági hasznosítás legismertebb formája a szennyvíz-öntözés. Módja függ a szennyvíz előzetes tisztításának mértékétől, a geodéziai és földtani adottságoktól, s nem utolsó sorban az öntözni kívánt terméktől. Legismertebb módok az esőztető öntözés, a csörgedeztetés, a barázdás öntözés és az alagcsövezés. Az öntözési módszer megválasztásánál igen lényeges szempontként kezelendők a higiénés feltételek. Hazánkban a használtvizek újrahasznosításának a mezőgazdaság mellett elsősorban az ipari vízellátás területén van jelentősége. A tisztított szennyvízhasznosítás, mint igény lehet a napi vízellátási gondokon való segítés módja, lehet természetesen a távlati vízellátási lehetőségek ismeretében előrelátásból fakadó tervezési téma is. Napjainkban jelentősége főleg a meglevő problémák feloldásában van. Az iránta való igény akkor jelentkezik, ha egy település vízellátásához a környék gazdaságosan feltárható vízkészletét teljes mértékben igénybe vették, s azokat zsarolni — helyesen — nem kívánják. A használtvíz újrahasznosításának feltétele, hogy a település rendelkezzen olyan ipartelepekkel, melyek jelentős menynyiségű ivóvízminőséget nem kívánó vízigénnyel rendelkeznek. Az igény megléte a szennyvízhasznosításnak szükséges, de nem elégséges feltétele. Az igény kielégítése akkor válik reálissá, ha a település rendelkezik olyan szennyvíztisztító teleppel, mely tisztítási hatásfokban kielégíti a vonatkozó OVH előírásokat, s a tisztított szennyvíz mennyisége legalább eléri az igényoldal mennyiségét. Nem cél, hogy az utótisztító telep tisztítási paraméterei a viszonylag kis mennyiségi igénnyel jelentkező, de legjobb minőséget követelő ipari üzem igényeihez igazodjanak. Gazdasági megfontolásból helyesebb, ha az illető üzem saját területén belül igényeinek megfelelően továbbtisztítja a szolgáltatott vizet.