Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Erdélyi Mihály: A Középső-Tiszavidék vízföldtana és rétegvizeinek dinamikája

406 Erdélyi Mihály Területünkön az alsó pleisztocén vízadó formáció térfogata több mint fele az egész pleisztocén üledék tömegének. Tömege és általában kedvező vízföldtani tulajdonságai miatt a köztes áramlási rendszer részeinek tanulmányozása a legfontosabb feladat most, amikor rétegvizeink dinamizmusának kutatásával kell e vízadó szint készletét majd megállapítani. A legfontosabb vízvezető pályák, az alsó pleisztocén főmedrek meghatározásához igen jól használható az alsó pleisztocénből termelő kutak fajlagos hozamtérképe (8. ábra). Itt az egyes hozam-osztályokkaljellemzett területen a kutak 75—90%-ának fajlagos hozama esik a jelzett kategóriákba. E térkép érvényességét igazolja az egész pleisztocénre vonatkozó homokszázalék térképe (8. ábra). A 9. ábra mutatja a geofizikai fúrásszelvényeken az 1,5 m-nél vastagabb „tiszta" homok és kavics szintek összes vastagságának %-os arA<h ' 5 7 lllll 2 рЦ 4 6 .' V ö • 8 will 100 1 200 1 300 400" 1 \VK.0328\ 10. ábra. A helyi áramlási rendszer elvi szelvénye a homokvonulatok területén. l = a talajvíz szintje kora tavasszal, 2 = a talajvíz szintje ősz elején; 3 = kézi fúrás; 4 = futóhomok; 5 = finomszemcsés folyóvízi homok agyaggal és iszappal; 6 = középszemcsés folyóvízi homok; 7 = lösz; 8 — löszös homok; 9 = vízzáró talaj Рис. 10. Принципиальный разрез местного подземного потока в области песчаных дюн Fig. 10. Diagrammatic cross-section of the local flow-region, area of sand stripes. 1 = ground-water table, early spring, 2 — ground-water table, early autumm, 3 —auger drill, 4 — wind-blown sand, 5 = finegrained fluviatile sand with clay and silt, 6 = medium-grained fluviatile sand, 7 = loess, 8 = loessy sand, 9 = impermeable soil