Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

392 Hajós Béla с) Az általában szennyezett mellékfolyókat közvetlenül a Rajnába vezetik, a holtágak és rétek vizének szennyezése nélkül. cl) A kialakított mesterséges holtágrendszerek vizének levegőztetésére különös gondot fordítottak, részben bukósorozatok beépítésével, részben veszélyhelyzetben mesterséges megoldással. A holtágakba szennyvízbevezetést nem engedélyeztek. e) A Rajna menti ártéri réteken minden jellegű trágyázást, szemétlerakást és szennyező jellegű tevékenységet megtiltottak. Az ártéri réteket mint vízvédelmi területeket kezelik. f) A Rajna melegedési halálának megakadályozására az erőmüvekből kikerülő hűtővizet a folyóba való bevezetés előtt hűtőtavakba, csatornákba juttatják, és levegőztetésről gondoskodnak. <7 ) A vízgyűjtőn a felszíni és talaj vízkészletekkel takarékosabban gazdálkodnak, hogy ezáltal minél több tiszta víz jusson el az összekötött holtágakba és az ártérre. h) Végezetül az egész rendszert, úgy a csatornázott szakasz menti felhagyott medrek duzzasztóit, mint a kísérő csatornákat és kiépített holtágakat, összefüggéseiben vizsgálják, kezelik, figyelemmel a térség természetvédelmi érdekeire, és mezőerdőgazdasági igényére. i) A hajók hulladékának összegyűjtését konténeres rendszerrel és fokozott hatósági ellenőrzéssel oldották meg. * * * Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy egyéb kétségtelen hatalmas, és emberi szempontból fontos eredmények mellett a Rajna szabályozása a környezetre káros hatásokat is okozott. Ezek közül a legfontosabbak a talajvízszint süllyedése, a klimatikus viszonyok szárazabbá válása, és az ipari fejlődéssel összefüggésben a folyó vízminőségének romlása. A kedvezőtlen tapasztalatok alapján a német oldalról a szükséges védintézkedések jelenleg folyamatban vannak, amelyek alapkoncepciója, hogy a Rajna korábbi környezetbefolyásoló szerepét a folyóval párhuzamosan kialakított 180 km hosszú összekötött holtág és csatornarendszerek veszik át. Az említett vízfolyások, a folyami vízlépcsők, és a felhagyott mederszakaszokon utólag létesített mozgatható duzzasztók segítségével a vízjárás szabályozható, optimális szinten tartható. IRODALOM 1] BAW: Untersuchungen der Veränderungen der Höhenlage der Rheinsohle, III. Teilbericht. 2 Felkel: Ideenstudie über die Möglichkeit der Verhütung von Sohlenerrosion des Oberrheins. 3] Felkel: Die Wechselbeziehungen zwischen der Morphogenere und dem Aushau des Oberrheins. 1 Felkel: Die Problematik des Sohlenerosion de Oberrheins. 5 Felkel: Die Entwicklung des Buhnlautes in dem deutschen Stromgebietes. 6] Felkel: Biologische Auswirkungen von Stanhaltungen. 7 Gajewski: Die Verunreinigung des Rheins und seiner wichtigsten Nebenflüsse in BRD. 8 Gelinskg: Ausbau des Rheines von Mainz bis zur Niederländischen Grenze. ÍI Graewe : Der Ausbau des Oberhein im Grenzabschnitt Hydrologische Monographie des Rheingebietes. 10 Rümelein: Der weitere Ausbau der Bundeswasserstrassen im Rheinstromgebiet. 11] J. Schindler: Neue Korrekturmassnahmen am Oberchein und die Folgen für die Umwelt. 12 W. Schäfer: Altrhein Verlund am Nordlichen Oberrhein. 13 Seifert: Rheinseitenkanal-Frage. 14 K. Spies: Ausbau des Rheins vom Bodensee bis Mainz. 15 H. Wittman: Untersuchungen am Rhein mit Hilfe des Wasserbaulichen Versuchswesens. * * *