Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

378 Hajós Béla II. táblázat Az oldalesatornün megépített vízlépcsők főbb adatai Erőmű neve Kembs Ottmarsbeim Fessenheim Vogelgrün Építési éve 1932 1952 1957 1959 Energia termelés 895 975 1015 765 Kiépítési vízhozam m

3/sec 1100 1100 1100 1100 Esés (m) 13,3 14,7 15,15 11,64 nek felhasználására. A fenti jog alapján terjesztette elő Franciaország 1922-ben az illetékes határvízi bizottság elé egy francia területen létesítendő oldalcsatorna tervét, Basel és Slrassburg között. A kizárólagosan Franciaország által hasznosított ún. Nagy Elszászi csatorna terve hajózási és energia termelési célokat szolgál, és 8 vízlépcső építését tartalmazta. Az első duzzasztó és a hozzátartozó rész csatorna építését 1937-ben fejezték be Kembsnél, ami az isteini sziklapad megkerülése miatt a hajózás számára igen nagy jelentőségű volt. A kembsi duzzasztómű segítségével a svájci—német határ alatt 1200 m

3/s vizet vettek ki a Rajnából az oldalcsatornába, ami 80 in széles 12 m-es vízmélységgel és 152 széles víztükörrel rendelkezik. Az oldalcsatornán elhelyezett vízierőmű 840 M kWh energiát termel; a hajózás számára két 100 és 185 m hosszú liajózózsilip szolgál. Mivel az energiahelyzet a 30-as évek folyamán nem volt központi kérdés, Franciaország az elvi engedély ellenére nem folytatta az oldalcsatorna építését, a kérdéses folyószakaszt a hagyományos eszközökkel igyekeztek szabályozni. A második világháború után a gyorsan növekvő energiaigény miatt az 1952, 1957 és 1959-es évben Franciaország az előzőekhez hasonló feltételek mellett további három vízlépcső kiépítésével folytatta az oldalcsatorna kialakítását, amely alapján közel 60 km hosszú szakaszát a Rajnának gyakorlatilag kikapcsolták a vízszállításból. A Rajna természetes vízhozama ugyanis az év 250 napján kevesebb mint az oldalcsatorna 1200 m

3/s kiépítési vízhozama, így elméletileg ezeken a napokon nem marad víz a régi mederben. Az engedély értelmében a felhagyott folyószakaszra Franciaország 30 -50 m

3/s vizet köteles biztosítani, ami kisvizeknél 10 m

3/s-ra csökkenthető. Ez a csekély vízhozam nem volt képes megakadályozni a Rajna vízállásának 2—3 m csökkenését, amihez amint ezt később részletezem, egyéb járulékos károk csatlakoztak. Az oldalcsatornán megépített vízlépcsők főbb adatait a II. táblázat tartalmazza. d) A folyócsatornázás folytatása Slrassburg alatt A csatorna tervezett továbbvezetését sürgette az utolsó vízlépcső alatt fellépő erős meder-errózió, amely egyéb káros hatásai mellett, használhatatlanná tette az alsó hajózó zsilipet, folyami kikötőket, és átrakodó helyeket. Ugyanakkor viszont a hatvanas évek elejére, a várható további károsodás miatt erős tiltakozás jelentkezett az oldalcsatorna kiépítésével szemben, német oldalról. 1954-ben dr. Wittman professzor által kidolgozott ellenjavaslatot terjesztettek elő a német szakemberek, amelyben összefüggő csatorna helyett az erőmüvek