Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

A Rajna szabályozásának hatásai 379 III. táblázat A Breisach — Strassburg közötti szakasz huroklépcsőinek adatai Erőmű пете Markalsheim Rhinau Gerstheim Strassburg Építési éve 1901 1963 1967 1970 Energiamennyiség (GWh) 890 900 605 730 Kiépítési vízhozam (m

3/secj 1400 1400 1400 1400 Esés (m) 12,05 12,30 10,60 10,90 elhelyezésére részcsatonák, ún. hurokmegoldás kialakítását javasolták. A javaslat elfogadása után, 1956-ban írták alá az ide vonatkozó államszerződést, ami Breisach és Strassburg közötti, szintén kb. 60 km-es szakaszon, négy hurok kialakítását irányozta elő. A szóbanforgó szakaszon minden hurokban egy-egy, tehát további négy vízlépcsőt építettek fel, amelynek adatait a III. táblázat tartalmazza. Az átmenő oldalcsatorna folytatása helyett kialakított hurkok kiágazása alatt a folyóban egy duzzasztóművet építettek, amely biztosította a víz hozzáfolyását az erőműhöz és hajózsilipekhez. Az erőmű után a hurok visszatorkollik a főmederbe. A duzzasztómű mögött a régi mederben csak 1400 m

3/s-nál nagyobb vízhozamok esetén van vízszállítás. A hajózás a hurkokon keresztül halad. A vázolt megoldás a gerstheimi vízlépcső bemutatásával az 5. ábrán látható. e) Folyami vízlépcsők építése Strassburg alatt Az előzőekben vázolt folyócsatornázási beavatkozások további vízépítési beavatkozásokat sürgettek Strassburg alatt. Viszonylag rövid idő alatt ismét erős meder-erózió lépett fel, ami jelentős fenék- és vízszintsüllyedéshez vezetett. A kedvezőtlen tapasztalatok után Franciaország 1962-ben két további vízlépcső építését indítványozta, egyidejűleg lemondott a versaillesi szerződésben rögzített egyoldalú jogairól és közös kiépítést és hasznosítást javasolt. Az indítvány által megkötött állami szerződés alapján a felső gabsheimi vízlépcsőt a francia, az iffezheimi erőmüvet pedig a német fél építette meg. A főművek költségeit a felek közösen viselték, míg pótberuházások az állami költségvetést terhelték. A fenti folyócsatornázás eredményeit a 6. ábrán látható elvi vázlat foglalja össze. A folyami vízlépcsők építésével az üzemvízcsatornás megoldások tervét a Rajna esetén végleg elvetették. Vízlépcsők érdekes, hazánkban napjainkig nem alkalmazott megoldással épülnek. Minden vízlépcső egy a régi folyómedert elzáró keresztgálból áll, amelynek két oldalán épült fel a hajózsilip és az erőmű, illetőleg a mozgatható duzzasztómű. Mindkét duzzasztómű mellett két hajózsilip található, 270 m hosszú és 24 m szélességi méretekkel. Gabsheimnél a hajózsilip és az erőmű a francia oldalon, a duzzasztó a német oldalon van. Iffezheimnél az elrendezés fordított. A gabsheimi mű 7200 m

3/s, az iffezheimi mű 7500 m

3/s vízhozam emésztésére képes. Az erőműben csőturbinákat találunk 1000 és 1100 m

3/s emésztőképességgel. Л gabsheimi erőmű. 596 M kWh, az iffezheimi 685 M kWh energiát termel. A gabsheimi vízlépcső 1974, az iffezheimi 1977-ben épült, és azóta van üzemben. A közel két évszázados folyószabályozási tevékenység eredményeit és további feladatait a 7. ábra foglalja össze.