Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
1. füzet - Stelczer Károly: A görgetett hordalék mozgása. I. rész
A görgetett hordalék mozgása 19 p% I, Nagybajcsi szelvény v f [rn/sj 6. ábra. Kritikus állapotot jellemző eloszlásfüggvény a nagybajcsi szelvényben Рис. 6. То же для створа Надьбайч Fig. 6. Distribution function characterizing the critical condition in the Nagybajcs cross-section az adott jellemző szemcsenagysághoz tartozó kritikus vízsebesség középértéke körül jön mozgásba. És végül a maximális kritikus sebességeknél ismét viszonylag kevesebb a mozgásba kerülő kavicsok száma, mivel már kevés az olyan kavicsszem, amely nem a mederfeneket, hanem a görgetett hordalékot alkotja. Természetbeni mérési eredményeink is az ilyen jellegű eloszlást mutattak mindhárom kísérleti szelvényben (4., 5. és 6. ábrák). Azt, hogy a valószínűségek eloszlása milyen típusú eloszlásfüggvénnyel jellemezhető — egyrészt az dönti el, hogy a kritikus állapot kezdeti és végszakaszán a vízsebességek növekedésével a mozgásba viszonylag bekapcsolódó kavicsszemek száma közel egyező mennyiségű-e (szimmetrikus eloszlás), vagy a befejező szakaszban a mozgásba bekapcsolódó kavicsszemek száma több vagy kevesebb, mint a kezdeti szakaszban (aszimmetrikus eloszlás); — másrészt pedig az dönti el, hogy elvileg is és fizikailag is fennáll annak a lehetősége, hogy bármelyik adott szemnagyságú kavicsszem nagyon kis vízsebességek mellett (zérusnál nagyobb) is megindulhat, ill. bármilyen nagy (természetes vízfolyásokban előforduló) vízsebesség mellett még állhat (nem eltemetődve). Ez pedig egy „alulról korlátos" eloszlásfüggvénnyel való közelítés lehetőségét jelenti. A görgetett hordalék mozgásával kapcsolatos fizikai meggondolások alapján a 4., 5. és 6. ábrákon felrakott, a fenéksebességekhez mint valószínűségi változókhoz tartozó relatív gyakorisági értékek empirikus elsoszlásánál az „alulról korlátos" aszimmetrikus gamma eloszlással, ill. a szimmetrikus eloszlást leíró 2*