Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Ács Dávid-Máthé Lajos: Az Ajkai Hőerőmű Vállalat vízgazdálkodásának kialakítása

Az Ajkai Hőerőmű vízgazdálkodása 2fi9 2. Az erőmű vízellátása lü'iil—19(»0. évek között Az erőmű üzembe állítását követően jrissvizigényét a Csinger- és Torna-patak vízhozamából fedezték, a hűtővíz visszahűtését pedig természetes szellőzésű hűtőtoronnyal végezték. Miután a palakok vízhozama a villamosenergia-termeléshez és a gőzszolgáltatáshoz nem volt elegendő, 1948-ban a padragi szénbányától az erőműig 250 rn

3/h szállítóképességű vízellátó rendszert építettek ki. így a bányavíztelenítés során kiemelt vizet az erőmű fogadni és hasznosítani tudja. Az erőmű országos villamosenergia-hálózatra kapcsolása következtében a megnövekedett villamosenergia-termeléssel a hűtővízigény is nőtt, ezért 1950-ben újabb hűtőtornyot kellett létesíteni (ezt később, az erőmű bővítése során lebontották). A Csinger-patakról történő vízbeszerzést időközben megszüntették a víz rendkívüli szennyezettsége miatt. Ebben az időszakban még csak a hűtővizet tartották körfolyamatban (használták ismételten fel). A pernye és a salak eltávolítását friss vízzel végezték. Mind az ún. zagytérről elfolyó víz, mind a vízelőkészítés, leiszapolások során keletkező szennyvizek tisztítatlanul a Torna-patakba kerültek. Az 1948 és 1960 közötti időszak folyamatábráját az 1. ábrán mutatjuk be. 1. ábra. Л: erőmű vízgazdálkodásának folyamatábrája (1048—1960. évek között) Рис. 1. Б.юк-схема функционирования ТЭЦ (1948—1960 гг.) Figure 1. Organigramme de l'économie hydraulique de la centrale électrique (entre 1948 — 1960) Az első, valamint a következő ábrákon következetesen alkalmazott jelöléseket az alábbi magyarázó tartalmazza: Vastag folytonos vonal = nyers víz; vastag szaggatott vonal = felhasználásra előkészített víz (mésszel lágyított, sótalan, ill. lágy víz); vastag eredményvonal — erőművi szennyvíz, ill. a pernye- és salakeltávolítás visszaforgatott vize. AI = Ajka 1. erőmű (régi) A II Ajka II. erőmű (új)