Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Ács Dávid-Máthé Lajos: Az Ajkai Hőerőmű Vállalat vízgazdálkodásának kialakítása

260 Ács D. és Máthé L. CS = a Csigere árokban felfogott ipari szennyvíz D = meszes vízlágyító (karbonáttalanító) E = a mésszel lágyított víz elosztója 11 = hűtőtorony HT = csapágyhűtővíz tartálya К = kazán KU = kondenzátor NY = nyirádi bányavíz PA = a padragi bányából beszerzett víz IIE = regenerátum (savas, lúgos, sós szennyvíz) visszaforgatása SZ = szivattyú, szivattyútelep T = turbina TE = a tapolcafői forrásokból beszerzett víz TO = a Torna patakból kiemelt víz TOP = táptartály VE = vízelőkészítő VT = víztároló ZT = zagytér (az erőművi pernye és salak elhelyezésére szolgáló terület, ahová ezek a hulladékok zagyként kerülnek kiszállításra) rí. A vízgazdálkodás megindítása I9G1—l!t(>7. években A 90 MW-os Ajka II. erőmű újabb vízgazdálkodási létesítményeket igényelt: 5 mesterséges szellőzésű hűtőtorony létesült, megépült a 22,6 km hosszú távolsági csővezeték, amelyen a tapolcafői források elfolyó vizét szállították az erőműbe. A források mellé telepített vízmű szivattyúegységei a csővezeték legmagasabb pontján telepített, 1500 m

3-es csúcsponti medencébe emelték a vizet, ahonnan gravitációsan áramlott három, egyenként 10 000 m

3-es tározómedencébe. A nagybővítés során új zagyteret alakítottak ki a zagyvíz egy részét visszaforgató szivattyúházzal. Ezekkel a létesítményekkel megteremtették annak lehetőségét, hogy az erőmű a rendelkezésre álló vizekkel a korábbiaknál jobban tudjon gazdálkodni. Észért az erőmű aktív vízgazdálkodása innen számítható. (Az erőmű vízellátásának erre az időszakra vonatkozó folyamatábráját a 2. ábra mutatja be.) Ebben az időszakban az Ajka I. erőmű már visszaforgatott vízzel, az Ajka II. erőmű azonban még friss vízzel zagyolt. A Torna-patakot az Ajka II. erőműből származó zagy vízzel szenvnyezték. Az erőmű tervezett vízigénye 1375 m

3/h volt, amiből (szakaszosan) csak 256 m

3/h-t tett ki a zagvtéri visszaforgatás (szemben a salak- és pernyeeltávolításhoz szükséges 640 m

3/h vízmennyiséggel), a többit friss vízből — a Tornapatakból, a padragi bányától és a tapolcafői forrásokból (440 1/s-al) kellett fedezni. Az erőmű vízgazdálkodása a viszonylag kedvező vízmérleg ellenére sem volt zavartalan. Nem volt ugyanis elkerülhető egyrészt a Torna-patak rendszeres és nagymértékű szennyezése, másrészt a tapolcafői források vizére Pápa városának is szüksége volt, inert a város ivóvízellátását máshonnan megoldani nem lehetett. Emellett a tapolcafői források elfolyó vize is rohamosan csökkent részben a források egy részére telepített, s azokat a karsztvízszint alatt megszívó, Pápát ellátó ivóvízmű, részben a bauxitbányászat vízkiemelése miatt. Az ajkai erőmű ebben a helyzetben vízgazdálkodásának radikális megváltoztatására kényszerült. Legelőször a Torna-patak zagyvizekkel való szennyezését kellett megakadályozni. ami egyúttal a frissvízigények csökkenését is maga után vonta. Az eredeti (és kivitelezett) tervek szerint ugyanis az Ajka II. erőmű zagy vízigényét friss vízből, Ajka I-ét pedig a két erőmű visszaforgatott zagy vizéből kellett volna fe-