Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

252 Joó О. és Lötz Gy. A Nyugatdunántúli Viziigyi Igazgatóság 1978 novemberében elkészítette a Kis-Balaton rekonstrukciója I. ütemének tervvázlatát [14J, amelynek megvalósítása 1985-ig reálisan lehetséges. A több ütemben tervezett kiépítés során a javasoltnál alacsonyabb üzemvízszinttel, de a Zala-torkolat közelében épített elzárással építenénk meg első ütemben a tavat. Ez esetben is elöntésre kerülne a teljes terület. Ily módon lényeges költségcsökkentést nem lehetne elérni. Ezért a több ütemben történő kiépítés csak részterületek elárasztásával valósítható meg. Részterület elárasztásánál alapvető szempont, hogy olyan műveket, melyek végleges kiépítésnél szükségtelenek, lehetőleg ne kelljen építeni, ill. az ilyen művek költsége minimális legyen. Fenti körülményeket mérlegelve az első ütemben történő kiépítésre csak a Balatonhídvég—Balatonmagyaród közúti szűkület fölötti medence elárasztásával van gazdaságos lehetőség. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy csak olyan művek épüljenek meg, melyek a végleges kiépítésnél is szükségesek. A balatonhídvégi szűkület fölötti medence részleges elárasztása nem jöhet szóba, mert így olyan kis térfogatot és felületet kapnánk, mely a várt hatást még részben sem lenne képes kifejteni. Az említett területrészen vízzel borított felület kialakításához a balatonhidvégi hídtól mintegy 6'70 m-re Ny-ra fekvő dombvonulat kedvező topográfiai viszonyokat nyújt. Az ehhez szükséges zárótöltés D-i vége így — közvetlenül a Kiskomáromi-csatorna alatt — az említett dombvonulatba köthető be, É-i vége pedig a meglevő, megerősítendő árvédelmi töltésre támaszkodik. A zárótöltés hossza kereken 300 m. A töltés keresztszelvényét 4,0 m koronaszélességgel, a víz felőli oldalon 1:2, a mentett oldalon 1:4 rézsűhajlással vettük fel. A töltés tervezett nyomvonalán a Zalavölgy feneke mintegy 2 m vastagságban tőzeges, azért a töltés teljes hosszában résfalat irányoztunk elő. A balaíonhidvégi szűkület fölötti medence domborzati viszonyai lehetővé teszik, hogy az üzemvízszintjét a végleges kivitelnél előirányzott 106,7 m A. f. szint helyett 50 cm-rel magasabban, tehát 107,2 m A. f. szinten válasszuk meg. A Balatonhidvég fölötti tőrész nem érinti ugyanis a Budapest—Nagykanizsa vasútvonalat, melynek pályaszintje nem teszi lehetővé, hogy a Balatonhidvég alatti szakaszon az üzemvízszint 107,0 m A. f. fölött legyen. így a töltés koronaszintjét 108,2 m A. f. szinten kell megépíteni, a töltés átlagos magassága 3,0 m. A vázolt elzárással létesíthető medence 107,2 in A. f. üzemvízszint mellett 18,0 km

2 területű és 22,1 millió m

3 térfogatú lesz, 1,2 m átlagos mélységgel. Legnagyobb mélysége 2,0 m körüli. Ez a tározótérfogat 8,3 m

3/s közepes Zala-vízhohozam mellett az érkező vizek számára egyhavi tartózkodási időt biztosíthat. Az I. ütemben kiépülő tó a Zala 2622 km

2 nagyságú teljes vízgyűjtő területéből 1900 km

2, tehát a vízgyűjtő 72%-ának vizeit fogadja be. Térfogata — megfelelő előrejelzés és a tározott víz kellő időpontban történő leürítése esetén — egy kisebb Zala-árhullám visszatartását teszi lehetővé. Az első (item kiépítésével megszerezhetők a szükséges tapasztalatok a végleges kiépítés funkcionálására, a víztisztító növényzet és élettér összetételére, kialakulására, fenntartására az újra elárasztott tőzeg viselkedésére stb. vonatkozóan. A kis-balatoni védőrendszer funkcionális vonatkozásait ugyanis üzemi léptékben a tudományos kutatás még nem tisztázta. A szerezhető üzemi tapasztalatokat a későbbi ütem(ek) kiépítésénél figyelembe lehet venni.