Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

A Zala folyó szerepe 253 Az 1. ütem költségeit a VIZITERV 0,5 milliárd Ft-ra becsüli. Ennek 7

3-a kisajátítás. A Kis-Balaton rekonstrukciójának végrehajtására 1976-ban és 1979-ben kormányhatározatok születtek. A beruházást előkészítő tervezésre a VIZITERV 1978ban megbízást kapott. A közelmúltban elfogadott Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program szerint [17J az első ütem megépítésére 1985-ig, a teljes kiépítésre 1995-ig kerül sor. Az első ütem legkorábban 1983 — 84-re épülhet meg. tízembe állásától elvárható, hogy a tanulmányunk első részében számszerűsített szennyező anyagokat távol tartja a Balatontól. A tározó évi vízvesztesége 15—20 millió m

3. A Zala-árvizek visszatartásával lehetővé válik a jelenlegi 30 cm-es Balaton-vízjáték 20 cm-re szűkítése. A minimális tóvízszint kb. 10 cm-es emelésével ez a veszteség bőven megtérül. A védőrendszer teljes víztisztító hatása csak mintegy 10 év múlva érvényesülhet. Öt év, mire megépül. Újabb öt év szükséges az új élettér kialakulásához, a beüzemeléshez. A Balaton vízminőségromlás-ütemének csökkentésére addig is egyetlen hatékony eszköz kínálkozik: a „szemetesláda" ürítése. A Keszthely —Balatongyörök közötti, legintenzívebben feliszapolódó partszakaszon 1978-ban kísérleti jelleggel meg is indultak a vízminőség javítását célzó kísérleti kotrások. Ezeket időben el kell végezni, hatásukat megfigyelni. A kotrást ettől függően kell a Keszthelyiöbölben folytatni, majd a szerezhető tapasztalatok érvényesítésével a Balaton egyéb területeire is kiterjeszteni. A kis-balatoni védőrendszer megépítésétől, különösen pedig az említett kotrásoktól nem várhatjuk sem a tó vizének teljes megtisztulását, sem az eutrofizálódás megszűnését. Az egyedül lehetséges hatékony beavatkozásnak tartjuk azonban ezeket az elmondottak folytán arra, hogy időt nyerjünk a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 30 évre előirányzott 36 milliárd Ft-ra becsült vízgazdálkodási munkái elvégzéséhez. IIa elfogadjuk biológusaink jelzéseit [12, 23J, hogy 5 10 év múlva a Balaton nyugati medencéjének vize fürdésre alkalmatlanná válhat, nincs más választásunk. Összefoglalás A Balatonba ömlő Zala torkolatánál négy éve — napi gyakorisággal — mérik a vízhozamot és a tóba jutó lebegő- és tápanyagokat (nitrogén, foszfor). A tanulmány e mérések eredményeit ismerteli, és összehasonlítja a vízgyűjtő koncentrált szennyvizeiből származó tápanyagterheléssel. Utóbbiakat a nagyobb koncentrált szennyezők bírságolása során állapítják meg. Kitűnik, hogy a tóba jutó tápanyagok mintegy kétharmada nem koncentrált eredetű, nagyobb részük az árvizekkel, árhullámkép-szerűen jut a tóba. Л szennyezések a városiasodás, az ipari-mezőgazdasági koncentrálódás, a kemizálás és a civilizáció környezetszennyező hatásának következményei. Ezek a Balaton eutrofizálódásának fő okai, nem pedig — ahogy eddig sokan vélték — a Zala hordaléka. .'1 Balaton vízminősége az eutrofizálódás következtében olyan ütemben romlik, hogy nyugati medencéje egy évtizeden belül fürdésre alkalmatlanná válhat. A térség vízgazdálkodásának átfogó fejlesztésére 30 éves megvalósításra tervezett program készült. Ennek kiviteléhez időt kell nyerni, azért a tó vizének romlását fékezni kell. A tanulmány ezért azt javasolja, hogy a Zala vizeit a torkolati szakaszon egy