Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

A Zala folyó szerepe 227 a Zala által szállított hordaléknak tulajdonítják. Cholnoky már 1918-ban [5] hangot adott annak a nézetének, hogy a Zala a Kis-Balaton területén deltát épít, így a térség néhány évtizeden beliil feliszapolódik. Ugyancsak Cholnoky 1941-ben [6] a Zala hordalékszállítását 400 t/nap, tehát kereken 150 000 t/év mértékűre becsülte. Mért adatok azonban a legutóbbi időkig csak szórványosan álltak rendelkezésre. Ezekből általános érvényű következtetéseket nem lehetett levonni. A területen működő kultúrmérnökök kvalitatív jellegű tapasztalatai nem támasztották alá a Cholnoky által becsült nagyságrendű hordalékszállítás realitását. Az erodált vízgyűjtőről származó hordalék gyakorlatilag nem éri el a Zalát, hanem a völgy szélén, a medertől 250—300 m távolságra szétterül. A Kis-Balaton mély fekvésű, árvízjárta, tőzeges területein ásványi fedőréteg egyáltalán nincs. A Zalán az első rendszeres hordalékméréseket Bogárdi végezte a zalaapáti és balatonhídvégi szelvényekben. Mérései teljes mértékben egyeztek a kultúrmérnökök megfigyeléseivel. A Cholnoky becslése szerinti 150 000 t/év hordalékszállítással szemben a ténylegesen mért adatok 23 000 t/év (13 000 m

3/év) hordalékszállítást adtak [4j. A Zala rendszeres vízminőségi vizsgálatait csak az 1960-as évek elején kezdték meg. Ezt megelőzően a Keszthelyi-öböl eutrofizálódását döntően befolyásoló tápanyagok minőségéről jóformán semmit sem tudtak. Mind a hordalék, mind a tápanyagok vizsgálatánál komoly problémát jelentett, hogy a Zala vízhozamát — a Balaton visszaduzzasztó hatása miatt — a torkolati szakaszon nem lehetett meg• T»»ff

шут ди 'рцц *•• ' •"* 2. ábra. Mérőszelvény Fenékpusztánál, a Zala torkolat közelében Fig. 2 Gaging cross section at Fenékpuszta, close to the mouth of the Zala River Bild 2. Messquerschnitt bei Fenékpuszta, in der Nähe der Mündung des ZalaFlusses