Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

228 Joó О. és Lötz Gy. bízhatóan mérni. Az első alkalmas szelvény a torkolattól kereken 24 km-re fekvő Zalaapáti volt. Itt azonban a teljes vízgyűjtő területnek csak 58%-áról lehetett adatokat gyűjteni. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1974-ben a fenékpusztai vasúti híd fölött mintegy 350 m-rc olyan mérőszelvényt épített, mely a szükséges méréseknél — extrém esetet kivéve — kiküszöböli a Balaton visszaduzzasztó hatását (2. ábra). A mérőszelvényben 1975. július 1-től a Zalából a Balatonba jutó szennyeződések megállapítására napi gyakorisággal, egyidejű vízhozam-, hordalék- és tápanyagmérések voltak. Hasonló részletességű, tartamú és módszerű méréssorozatról nem tudunk. A napi gyakoriságú vizsgálatok hetenként teljes vízkémiai és időszakonként biológiai és növényvédőszer-maradék vizsgálatokkal egészülnek ki. A Zala görgetett hordalékot alsó szakaszán nem szállít. így a hordalékvizsgálatok a lebegő anyagok meghatározására szorítkoznak. A tápanyagok közül napi gyakorisággal az összes nitrogént (ÖN) és az összes foszfort (ÖP) vizsgáljuk. Tápa3. ábra. A vízállás, a vízhozam, a lebegő- a nitrogén- és foszfor-tápanyagok napi töménység és hozam értékei a Zalán Fenékpusztánál 1975 — 1978-ban, négy év alatt Fig. 3 1= stage, 2 = strcamflow, 3= suspended solids, 4 —

nitrogen, ő = phosphorous. Daily concentrations and discharges of nutrients in the Zala River at Fenékpuszta from 1975 to 1978