Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Takács Lajos: A Körösök vízkormányzási rendszere

A Körösök vízkormányzási rendszere 221 A Tiszából átvezetett 21,05 m

3/s öntözővízből a Kövizig területén felhasználásra kerül 13842 in

3/s, míg a fentiek szerint 7,208 m

3 a Békésszentandrási duzzasztón, ill. a Szarvas—Kákái szivattyútelepen és a Horga-völgyi-fó'csatornán keresztül kerül továbbadásra. E két utóbbi vízátadás szivattyús átemeléssel történik. A Kövizig területén levő 12 db holtágban 13,97 millió m

3 víz tározható. Ezekből, valamint a duzzasztók által biztosított medertározásból öntözési idényben 3,451 m

3/s víz hasznosítható. Amikor a Romániából érkező Körösöknek nincs természetes hozama, sor kerülhet az alsóbb bögékben levő Tisza-víz visszaemelésére. így a bökényi bögéből a békésszentandrásiba 9,00 m

3/s a békésszentandrási bögéből a körösladányiba 4,00 m

3/s a békésszentandrási bögéből a békésibe 3,00 m

3/s öntözővíz emelhető át provizórikus szivattyúk segítségével. A Körös-völgyi vízigények 150 m

3/s hozam alatt a hiányt a tározók vizéből kell pátolni. Olyan aszályos időszakban, amikor a Tisza hozama 70 m

3/s alá esik és a tiszai duzzasztók sem tudnak kellő vízpótlást biztosítani (ennek valószínűsége igen csekély), megkezdi működését a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer Vízkorlátozó Bizottsága. A bizottság a helyzetnek megfelelően rendelkezik a vizek korlátozott használatáról. A korlátozás mind a négy érdekelt vízügyi igazgatóság területét egyformán érinti. Meg kell jegyezni, hogy a Fekete-Körös felsőbb vízkivételei a jelenleg engedélyezett békési 85,50 m Orsz. szintű duzzasztás mellett nem szolgálhatók ki öntözővízzel. Legalább 86,80 m-es békési duzzasztás kellene ahhoz, hogy a Sarkad környéki öntözések gravitációsan elláthatók legyenek. Az előbbiekben ismertetett rendszertől részben különálló a Gyulai duzzasztó (5) üzeme. Ennek feladata több célú. Biztosítania kell az Élővíz-csatorna öblözetében levő 2703 ha öntözőtelep és három ipari üzem vízellátását, továbbá a három városban a tűzoltáshoz és az utcák locsolásához szükséges vizet. Leglényegesebb szerepe azonban a három város belterületén az élővíz biztosítása, ami egyben enyhíti a békéscsabai biológiailag nem tisztított szennyvizek környezet- és vízszenynyező hatását. Ebből következik, hogy a Fehér-Körös vizének bejuttatását az Élővíz-csatornába öntözési idényen kívül is meg kell oldani. Erre szolgál a már ismertetett fix fenékgát. A 39 m hosszú élővíz-csatorna mindenkori ellátása, vízszintjének és vízhozamának szükség szerinti szabályozása jól szervezett munkát kíván. Nyári idényben, amikor a Fehér-Körös hozama nullára csökken, a vízhasználatokat a tűsgát által tartott 0,60 millió m

3 tározott vízből kell kielégíteni. Ennek elégtelensége esetén a Békési duzzasztónál lehet az alsó bögéből Tisza-vizet átemelni, hordozható szivattyúk segítségével. Méréseink szerint öntözési idényben a Gyulai duzzasztó segítségével 19,053 millió m

3 víz kerül az Élővíz-csatornába, amiből öntözésre 1,717 millió m

3-t használnak fel. Öntözési idényben jelentkező árhullámok esetén a duzzasztásokat meg kell szüntetni. Ez akkor következik be, amikor az áradó víz a mértékadó felső vízmércéken a megadott szintet eléri. A bökényi tüsgát kezelése ebből a szempontból is körülményes, mert nemcsak a felüről, hanem az alulról bekövetkező áradások alkalmával is le kell szerelni minden olyan esetben, amikor az alsó és felső vízszint kiegyenlítődik. A felhúzható táblás, ill. a billenőtáblás duzzasztóknál a ki-