Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Polohn István-Szappanos Ferenc: Magyar-jugoszláv közösérdekű vízi munkák a Dráva völgyében

190 Polohn I. és Szappanos F. értői egyeztetés, kivitelre azonban akkor nein került sor. Más esetben a Karasica patak katasztrofális árvizei szolgáltattak okot a kapcsolatok felvételére. Ennek eredményeként a magyar oldalon működő társulat 1939-ben jugoszláv területen 2,5 km hosszában rendezte a Szívó-csatornát. A II. világháborút követően a vízügyi kapcsolatok felvételére — diplomáciai úton - 1947 márciusában került sor, ezt követően április—májusban Budapesten, Pécsett és Nagykanizsán már tárgyalásokat is tartottak, ahol a következő témák szerepeltek a napirenden: — vízrajzi adatok cseréje, — a Dráva és a Mura egyes szakaszainak szabályozása, a technikai feltételek biztosítása, — a Borza, a Karasica és a Tapolca patakok rendezése. A következő évben Belgrádban és Nagykanizsán folytatódtak a tárgyalások, ahol az alábbiakról állapodtak meg: — a víziműveket évente rendszeresen felül kell vizsgálni, — az elvégzendő feladatokat évente közösen meg kell határozni, — az árvízvédelmi együttműködés feltételeiben, — a Dráva és a Mura általános szabályozási tervének elkészítésében, — a vízfolyások rendezéséről (pl. a bakánkai szivattyútelep 1950-re történő felépítéséről), — az együttműködés fokozásáról, egymás rendszeres tájékoztatásáról, vízügyi egyezmény kötésének szükségességéről. A fenti címszavak alapján is levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy igen jó ütemű, korrekt, egymás érdekeit messzemenően figyelembe vevő együttműködés körvonalai rajzolódtak ki. Ezek a törekvések azonban sza

bad utat, igaz

i lendületet. csak később, a politikai és az állami kapcsolatok rendezése után kaptak. 2. A Magyar-Jugoszláv Vízügyi Egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánymeghatalmazottai 1955. augusztus 8-án Belgrádban aláírták a vízgazdálkodási kérdések tárgyában kötött Egyezményt, ami a két ország vízügyi együttműködése tekintetében korszakhatárrá vált. Az Egyezmény 1. cikke az együttműködés alapelveként kimondja: ,,Figyelembe véve a vízgazdálkodási viszonyok egységének fenntartását és elismerve ezen egységből származó jogokat és kötelezettségeket, a szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy jelen Egyezmény rendelkezései alapján megvizsgálják és egyetértésben megoldják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket, valamint intézkedéseket és munkálatokat, amelyek befolyásolhatják a vízhozamot, a víz minőségél és amelyek mindkét fél vagy az egyik fél érdekében állnak." Az Egyezmény megfelelő mélységben sza

bályozza : — a közös érdekű vízrendszerek, vízi létesítmények és műtárgyaik karbantartásának, kezelésének, üzemeltetésének vagy átépítésének, új művek megvalósításának, és mindezekkel kapcsolatos költségek és terhek viselésének kérdéseit;