Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Polohn István-Szappanos Ferenc: Magyar-jugoszláv közösérdekű vízi munkák a Dráva völgyében

Magyar—jugoszláv vízimunkák 191 — a közös árvízvédelmi és jégvédelmi szabályzat kidolgozásának kötelezettségét; — az Egyezmény végrehajtásának szervezetét a Magyar —Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság életrehívásával; — az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos határátlépések rendjét; — a helyi vízügyi szervek leggyorsabb kölcsönös tájékoztatásának módját az árvíz- és jégveszély — és általában a vízkárelhárítás — érdekében; — a kivitelezési munkákkal kapcsolatos szállítási és vámkezelési kérdéseket. Az Egyezmény lehetőséget teremtett a határmenti vízügyi kérdések megoldására, de egyidejűleg utat nyitott az érintett országok népgazdaságai hosszabb távú igényeinek kielégítésére hivatott nagytérségi vízgazdálkodási programok megvalósításához is. Ilyen összetett szemlélettel bíró Vízügyi Egyezmény negyedszázaddal ezelőtt világviszonylatban is példamutató volt, és ma is eredeti szövege érvényben van, jóllehet annak idején 5 év időtartamra kötötték. Az Egyezménynyel egyidejűleg készült el és került aláírásra az Egyezmény végrehajtása céljából a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság Alapszabálya. Az Alapszabályzat a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság feladatává teszi és hatáskörébe utalja mindazon vízgazdálkodási intézkedések végrehajtását, amelyeket az Egyezményben körvonalaztak. Ezek közül külön is kiemeli az alábbi feladatokat: — javaslattétel a közös érdekű intézkedésekre és munkákra, ezek műszakigazdasági tanulmányozására ; - javaslattétel a problémák helyszíni megismerésére, topográfiai felvételekre és tanulmányokra, kutatási munkák, valamint tervek elkészítésére; — javaslattétel közös vízgazdálkodási munkák, építmények és berendezések megvalósítására, ezek végrehajtása során a műszaki ellenőrzés és átvétel megszervezésére ; — gondoskodás a Bizottság jogerős határozatainak végrehajtásáról; — az árvíz- és jégvédelemre, továbbá egyéb vízkárok közös elhárítására vonatkozó tanulmányok kidolgozása, ezekkel kapcsolatos közös szabályzat szerkesztésére; — a vízgazdálkodási gyakorlat tapasztalatainak, valamint a hidrológiai és hidrometeorológiai adatok cseréjére; — javaslattétel a vízrajzi és tudományos kutatási szolgálatok együttműködésére ; — a vízgazdálkodási viszonyok egységének fenntartása érdekében és általában az Egyezmény rendelkezéseinek szellemében mindkét vízügyi szolgálat együttműködésének biztosítása. A Bizottság rendes ülésszakait évente, a szerződő felek területén felváltva tartja. Az I. ülésszakot 1957 januárjában rendezték és bonyolították le Budapesten. Napjainkig 24 ülésszak megrendezésére került sor. A Bizottság határozatainak végrehajtását az Alapszabályzat rendelkezései szerint létrehozott albizottságok, valamint a szakértői munkacsoportok végzik.