Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

KÖNYVISMERTETÉS dyck s.: alkalmazott hidrológia — angewandte hydrologie i. és ii. rész Dyck, S. : Gyakorlati hidrológia (Angewand­te Hydrologie). I. rész: A vízfolyások hoza­mának számítása és szabályozása (Berech­nung und Regelung des Durchflusses der Flüsse) II. rész: A vízrendszerek vízháztar­tása (Der Wasserhaushalt der Flussgebiete). Berlin, Verlag für Bauwesen, 1976, 1978. A szokványos hidrológiai kézikönyvtől erősen eltérő, több mint ezer lap terje­delmű mű fekszik előttünk, a drezdai műegyetem hidrológia tanszéke vezetőjének irányításával működött szerzői együttes munkája. A szokványostól eltérő, mert „felépítmény" jellegű. Az I. kötet előszava szerint feltételezi ugyanis a hidrológia és a matematikai statisztika bizonyos fokú ismeretét, és mert, — ezt all. kötet elő­szava emeli ki, — megírásában helyet kaptak az oktatók mellett az NDK vízgaz­dálkodási intézetének gyakorlati szakemberei. Harmadik jellemzőként említhető a szerzőknek a hidrológia interdiszciplinális jellegét tükröző összetétele. Tizenkette­jiik közül csak négynek a neve előtt áll a Dr.-Ing. megjelölés. A többiek a matema­tika, fizika, földrajz, meteorológia és geofizika képviselőiként dolgozták bele magu­kat a hidrológiába. Idézett dolgozataik sora tanúskodik róla. Az első rész a vízhozamadatok feldolgozásával a vízjárás jellemzésével és a kü­lönféle hidrológiai feladatok megoldásához szükséges adatsorokkal foglalkozik. Anya­ga azokra a tapasztalatokra épül, amelyeket szerzői, hazájuk vízgazdálkodásának hidrológiai megalapozása során szereztek. Dyck, S. professzori katedrájának elfog­lalása előtt a vízgazdálkodási intézet dolgozójaként irányította legfőbb szerzőtár­sával, dr. Lauterbachhal, az intézet jelenlegi igazgatóhelyettesével együtt ezt a munkát, és vele dolgozott a matematikus dr. Schramm, az intézet közleményeinek 28. füzeteként 1968-ban megjelent „Stochastische Methoden der SpeicherwirtschafL" с. munkájának megírásában. (Domokos Miklós fordításában magyarul is hozzáfér­hető). Hármukon kívül N. Hansel (mérnök) és Cli. Kluge (fizikus) vett részt a munká­ban. Mindketten a műegyetem vízgazdálkodási osztályának munkatársai. A szerencsés összefogásnak köszönhető, hogy a kötet * hidrológiai számítások tekintetében biztos eligazítást ad. Bátran viselhetné „a hidrológiai tanulmányok matematikai módszerei" címet. A kötet 7 fejezetből áll. Tartalmuk a következő: 1. Bevezetés. A lefolyás alakulásának korszerű tárgyalása érdekében a minden­kori vízhozamnak a hatékony csapadékból származó részre és alapterhelésre bon­tásával indul. 2. A vízhozamadatok összeállítása. A vízhozamgörbe megszerkesztésén és extra­polálásán kívül az adatok ellenőrzésére és a hibák kiküszöbölésére szolgáló eljáráso­kat, valamint a hiányzó adatok pótlásának módját tárgyalja. 3. A vízhozam-adatsorok elemzése. Statisztikai jellemzők és meghatározásuk, valószínűségi és kapcsolatvizsgálatok. Az idősorok sztochasztikus elemzése: a víz­járásban mutatkozó törvényszerűségek vizsgálati módszerei. 4. A vízjárás matematikai leírása és szimulációja az észlelési adatsorból kielemezhető valószínűségi jellemzők alapján. 5. Árvízszámítások. A különböző valószínűségű árvízhozamok meghatározása, és a területi kapcsolatok segítségül hívása. A tározók méretezésére mértékadó ár­hullámkép meghatározása. A mértékadó árvízszint meghatározása. A mértékadó árvízszint megválasztása a gazdaságosság figyelembevételével. A lehetséges legna­gyobb árvízhozam. 6. A kisvizek előfordulási időszak, időtartam és ismétlődési gyakoriság szerinti vizs­gálata. A területi összefüggések felhasználása az elemzésben, és következtetés az észlelési időszakot meghaladó hosszabb időre.

Next

/
Thumbnails
Contents