Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

122 Salamin Pál 1. ábra. Belvízi elöntés 1940 tavaszán a Duna —Tisza közén (vonatról készített felvétel) Figure 1. Envahissement de terres par les eaux intérieures nuisibles au printemps, 1940, dans la région entre le Danube et la Tisza (prise de vue à partir d'un train ) Bild 1. Vom Polderwasser überflutetes Gelände im Zwischenstromland Donau-Theiss ; Frühling 1940. ( Vom Zug gemachte Aufnahme

) len „gazdája" van, aki az észleléseket folyamatosan ellenőrzi, a műszerparkot és az észlelési előírásokat javítja. S talán még egy javaslat, ami biztos ellenkezést vált majd ki: „Valamely kísérleti területen annál több eredmény érhető el, minél kevesebb és minél egyszerűbb a műszer, s minél kevesebb észlelés szükséges. Természetesen, ha biztosítható kényesebb, jobb mérésre alkalmas műszer kifogástalan üzeme, akkor eltérhetünk az előző elvtől. Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy a kísérleti területnek állandó felelős kutató gazdája legyen! Fenti bevezető sorok után röviden felsorolok néhány következtetést, s ezeket esetenként pár szóval kiegészítem. További tárgyalásomban eltekintek azonban a csapadékkérdéseknek, valamint a vízfelszínt alakító hatásainak (pl. az eróziós hatásoknak) részletes tárgyalásától, amikről másutt kívánok beszámolni. 1. Következtetések a vízháztartás alapelemeinek területen a) A csapadékbevételt szerepeltetni kell a vízkészlet-gazdálkodásban. Ez az egyetlen csapadékkérdés, amivel foglalkozom. Hazai szempontból a csapadékbevétel nagyságrendileg eléri a vízfolyásainkon külföldről kapott víz mennyiségét (csak országos átlagban számítva 57 milliárd m

8 víz, ami nedves évben ennél még sokkal több). Természetesen az ilyen jellegű vízkészlet-gazdálkodást nehezíti, hogy a csapadékbevétel legfőbb kiadási ellentételét, az evapotranspirációt alig tudjuk becsülni. Ilyen jellegű vízkészlet-gazdálkodásra érdekes kísérletet tett Somogyi Sándor a Földrajzi Közlemények 1975/3—4. számában.