Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Tiszai tanulmányút, 1978 '111 3. A folyami vízlépcsők hatást gyakorolnak a duzzasztott és az alvízi folyószakasz mederváltozására. A Tiszalöki Vízlépcsővel összefüggő mederváltozások vizsgálata során megállapították, hogy az üzembe helyezést követően a felső bögében erős feltöltődés indult meg, amely később jelentősen csökkent és 15 — 20 év után gyakorlatilag megállt. A részletes feldolgozás rámutatott arra, hogy a meder helyi átrendeződése sokkal nagyobb mértékű, mint az eredő mederváltozás; a mozgások jelentős része pedig a partok eróziójával függ össze. A Kiskörei Vízlépcső hatásának elemzéséhez még nem áll rendelkezésre elegendő mérési adat. A még létesítendő tiszai duzzasztóműveknél a mederváltozásokkal kapcsolatos teendők ismeretéhez elengedhetetlen a kellő részletességű nyilvántartási hálózat kiépítése, az előfelvételek időben való elvégzése, majd a folyamatos megfigyelés. Már az előkészítés időszakában foglalkozni kell a duzzasztott térben a parterózióval és a műtárgy alatti kimosások megelőzésével is. 4. Az előkészítés és tervezés számára rendkívül hasznos információk nyerhetők a kisminta-kísérletekből. Sok esetben a vizsgálatok nyomán jelentős megtakarítások érhetők el a tervezési, építési és fenntartási költségeknél. A Tiszalöki Vízlépcső előkészítése során rendkívül sok területre, problémára kiterjedő modellvizsgálatokat végeztek. A kísérletek célkitűzései a következők voltak: — a vízerőtelephez csatlakozó öblözetek helyes kialakítása, — a vízerőművet a duzzasztóműtől elválasztó felvízi és alvízi osztópillér kialakítása, — a hajózsilip várakozó tereinek és azok bejáratainak a hajózási igények szempontjából legkedvezőbb kialakítása, — a kimélyülések, feltöltődések várható helyeinek meghatározása, — a vízlépcső műtárgyrészei vízemésztésének és az árvizek levezetésében való szerepének meghatározása, — az önduzzasztás és a mértékadó árvízszintek meghatározása, — a műtárgy körnvezetében az áramlási és sebességi viszonyok meghatározása stb. A vízlépcső 1954. évi üzembe helyezése óta a valóságban végrehajtott mérések, megfigyelések tapasztalatai igazolták а kisminta-vizsgálaíok során Lett megállapításokat. A Kiskörei Vízlépcső tervezésekor hidraulikai kisminta-vizsgálatok alapján állapították meg а mederátvágás legkedvezőbb vonatozását és a mű elhelyezését, valamint a műtárgyak és azok környezetének hidraulikailag kedvező kialakítását. A duzzasztómű és az erőtelep különböző üzemi állapotának vizsgálata során megállapították, hogy a vízhozam növekedésével előbb az erőtelep melletti duzzasztónyílásokat kell megnyitni, mert ekkor javul az erőtelep hatásfoka. Ha viszont hajózás is van, a hajózás biztonsága érdekében a hajózsilip melletti gátnyílás nyitandó meg. A hajózsilip öblözeteinek fokozott mérvű feliszapolódásának mérséklése érdekében javasolták a zsilip felső kapuját merülő vagy emelő kapuként kialakítani, hogy árvíz alatt és után át lehessen öblíteni. Ez sajnos nem így épült meg. Ezeken kívül a kisminta-kísérletek választ adtak számos építési és építéstechnológiai kérdésre is, és adatokat szolgáltattak a rendeltetésszerű üzem megszervezéséhez. 2. A tervezés 1. Egy vízlépcsőrendszer tervezése során igen szerteágazó, sokrétű feladatot kell megoldani a jó és gazdaságos műszaki megoldás érdekében. A kedvező beruházási feltételek mellett a létesítmények korszerű megvalósítását és a maximális üzemi, biztonsági igények kielégítését is célul kell kitűzni. Hasonló követelményeket támasztott a Kiskörei Vízlépcsőrendszer tervezése is. A műszaki-gazdasági megalapozás átfogó tervműveleteként elkészült beruházási program a komplex célú létesítményrendszer teljes értékelését adta. Az egyes költségviselő ágazatok kölcsönhatásait újszerű módon kellett vizsgálni, sok esetben a méretezések egységesítéséhez tervezési előírások szerkesztésére volt szükség. Ez a tervezési előírás már figyelembe vette a létesítmények tervezett élettartamát, a várható hatásokat üzemi, ritka és rendkívüli események szerint csopor-