Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
110 Károlyi Zoltán I. táblázat A Tisza völgyében Magyarország területén épített vízlépcsők adatai idősorrendben éve Az építés helye A folyó пете Az építés célja 1896 Gyula Fehér-Körös Békés, Gyula vízellátása 1903 Gibárt Hernád vízerő-hasznosítás 1906 Felsődobsza Hernád vízerő-hasznosítás 1907 Bökény Hármas-Körös hajózás, majd öntözés 1942 Békésszentandrás Hármas-Körös hajózás és öntözés 1945 Kesznyéten Hernád vízerő-hasznosítás 1954 Tiszalök Tisza öntözés, hajózás, vízerő-hasznosítás 1969 Békés Kettős-Körös öntözés 1973 Kisköre Tisza víztározás, öntözés, hajózás, vízerő-hasznosítás stb. 1977 Körösladány Sebes-Körös öntözés Megjegyzés : A Tisza folyón, Magyarország déli határa és a Dunába torkolása között, Jugoszlávia területén 1977-ben még egy vízlépcső épült Novi-Becsejnél (Új Becsénél), melynek célja öntözés és hajózás. adatok ellenőrzése és egyöntetűségének vizsgálata után lehetséges először a természetes állapotra vonatkozó statisztikai elemzés elkészítése, majd ezt kell transzformálni a tervezett állapotra. A szabályozási, méretezési vízhozamok meghatározásánál különös gondossággal kell eljárni, ennek érdekében ismerni kell a mederszakasz érdességi viszonyait. A szakirodalom sokféle lehetőséget kínál az érdességi viszonyok jellemzésére, de nem pótolja semmi a természetes mérések (vízszintrögzítés) alapján meghatározott értékeket. A hidrológiai alapadatok meghatározása mellett az érdességi tényező az a legfontosabb paraméter, ami a későbbi számítások során mind a vízjárás, mind a levonulási viszonyok jellemzésénél nélkülözhetetlen és szabatos meghatározásától függ az összes többi hidrológiai, hidraulikai számítás megbízhatósága. Ezek után határozhatók meg a különböző duzzasztási szintek és a vízlevonulási viszonyok. A kérdéses folyószakasz hordalékszállításának meghatározására a közvetlen méréseken kívül több képlet szolgál, amelyek a duzzasztott folyószakaszokon is hasznos információkat adhatnak. A tapasztalat szerint a durva szemű görgetett hordalék legnagyobb része a duzzasztási határ közelében áll meg és mederelfajulást, hajózási akadályt okozhat. A lebegtetett hordalék a duzzasztott szakasz egész területén egyenletesen rakódik le, de bizonyos osztályozódás megfigyelhető. A csúcserőműves folyami tározók hordalékjárásra gyakorolt hatásához célszerűen alkalmazhatók a vízállás —vízhozam, ill. sebesség —hordalékhozam közötti kapcsolatok. A jégjelenségekről nagy tömegű adatsorok állnak rendelkezésre, de ezek sok észlelői szubjektivitást tartalmaznak, ezért további feldolgozás előtt ellenőrizni, javítani kell. Az ellenőrzés után kerülhet sor а jelenlegi állapotra vonatkozó és a jégjelenségek bekövetkezését jellemző adatok meghatározására. A jelenlegi állapotban bekövetkező jégjelenségek adataihoz kell viszonyítani a duzzasztóművek kiépítése utáni állapot jégjelenségeit. A duzzasztás hatására ugyanis megváltoznak a hidraulikai, morfológiai, a víztér hőháztartási viszonyai, változatlannak tekinthetők azonban a jégjelenségek alakulását elsődlegesen befolyásoló éghajlati viszonyok. A duzzasztott terek jégjelenségeinek előrejelzése ok és okozati összefüggések alapján ma még szabatosan nem határozhatók meg, de lehetőség van arra, hogy a bekövetkezést valószínűségekkel jellemezzük.
