Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN TISZAI TANULMÁNYÚT 1978-BAN TAPASZTALATOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK KÁROLYI ZOLTÁN

1 Az 1978. május 24—26-a között hajóúttal egybekötött tiszai vízügyi-műszaki tanulmányút

2 célja a tiszai vízlépcsők létesítésével kapcsolatos tapasztalatok szerzése, ezek megvitatása és a következtetések levonása volt. Ezek a tapasztalatok és következtetések segítik a meglevő vízlépcsők optimális üzemének kialakítását és megalapozzák a további vízlépcsők tervezésének és építésének műszaki és gazdasági feltételeit. A tanulmányúton — az előzetes programnak megfelelően — a következő témakörök szerint folytak le a vízlépcsők munkájának és hatásának vizsgálatai: 1. előkészítés, kutatás; 2. tervezés; 3. engedélyezés ; 4. építési kivitel; 5. üzem. A hajón az egyes témakörökben elhangzott előadások teljes anyaga a Magyar Hidrológiai Társaság külön kiadványából részletesen megismerhető, ezért a következőkben csak ezek összefoglalását és rövid áttekintését adjuk. 1. Előkészítés, kutatás 1. A folyók szabályozása, vízlépcsőkkel való csatornázása gondos előkészítést igényel. Korábban a vízlépcsők egy-egy célkitűzés megvalósítását szolgálták, de az 1920-as évektől egyre inkább előtérbe került a több célú hasznosítás igénye. Az árvíz-, a jégés hordaléklevonulás, a hajózás, a vízerő-hasznosítás érdekei mellett a vízkészletek növelése is szerepet kapott, sőt esetenként uralkodóvá vált. A Tisza völgyében a vízlépcsőkkel történő szabályozás gondolatál egyes dokumentumok James Abemethy angol mérnöknek tulajdonítják, aki 1864-ben szakvéleményt adott a Tisza és Körös közli csatorna tervéhez. Mások szerint Képessy Józsefé az érdem, aki 18(i7-ben vízlépcsőkkel akarla megoldani az Alföld öntözését. A vízlépcsők építése 1896-ban indult meg és folytatódik napjainkban is. Az egyes művekről az I. táblázat ad tájékoztatást. A vízlépcsők építési ideje és költsége viszonylag nagy, hatásukat is hosszú időn át fejtik ki a folyóra és környezetére. A létesítéssel kapcsolatos igények általában nem egyszerre jelentkeznek, a fontossági sorrend sokszor vitatható, sőt időben változhat is. Az előkészítés egyik legfontosabb feladata, hogy a hasznosításban érintett valamennyi érdekelt közös álláspontját a kellő időben hozza létre a megvalósítási döntés érdekében. 2. Az előkészítés műszaki tervrészeinek megalapozását segítik elő többek között azok a vizsgálatok, amelyek a vízlépcsők hatását elemzik a víz-, jég-, hordalékjárásra. A vízlépcsők tervezése során alapvető műszaki feladat a duzzasztás által befolyásolt szakasz megváltozott hidrológiai viszonyainak előrejelzése minőségi és mennyiségi vonatkozásban egyaránt. A duzzasztott folyószakaszok vízjárásának jellemzéséhez a vizsgált folyószakasz vízállásadatai, vízhozammérések és vízszintrögzítések állnak rendelkezésre. Az 1 Károlyi Zoltán oki. mérnök, Országos Vízügyi Hivatal Folyamszabályozási és Vizeröhasznosítási Osztálya (Budapest) ' A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztálya, Borsodi, Szolnoki, Debreceni és Nyíregyházai Területi Szervezete, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, valamint a KözépTisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közösen 1978. május 24—28-án a Tisza Tokaj—Kisköre közötti szakaszán hajóúttal egybekötött tanulmányutat rendezett. A tanulmányút tárgyalásai! Bencsik Béla az MHT Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztályának elnöke nyitotta meg. Az MHT területi szerveinek nevében Vezse Sándor, a Borsodi Területi Szervezet elnöke tartott bevezető előadást.